A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

az egy darab ilyen golyó került elő, így feltételezhetjük, hogy valaki valahol megtalált egy ilyen követ és ezt Csorbakőn másodlagosan már játéknak használta. Hangszerek A korszak hangszerei közül két darab, egy doromb és egy síp került elő a csorbakői várból, továbbá egy lant csontból faragott húrpengetője. Doromb (Ltsz. 53.1068.21) 12. tábla/21. - Kovácsoltvas. A felső, kengyelszerűen meghajlított része szabálytalan keresztmetszetű, középen a rezgő nyelve hiányzik. Az enyhén összetartó, végeik felé vékonyodó szárak rombusz átmetszetüek. Méretek: h.: 77 mm, a fej sz.: 39 mm. A doromb egész Európában kedvelt tábori hangszer volt. Ezt az is bizonyítja, hogy az is előfordult, egy új ágyút Dorombnak kereszteltek. A Berlini Hadszertárban pedig olyan ágyút őriznek, amelyen két dorombot ábrázoló domború kép van. A doromb már 14. századi leletanyagban is előfordul, az 1399-ben elpusztított tannenbergi vár anyagában felszínre került egy doromb.

270 Hazai vár-leletanyagokban Fülekről

271 és Nevickéről ismert. Ez utóbbi helyen kettő a 14. század vége, 15. század hetvenes évei közötti rétegből került elő, egyet pedig a 16. század első felére keltezhetünk.

272 Bajcsa várából a 16. század harmadik harmadából került elő doromb.

273 Azonban nemcsak katonák kedvelték a dorombot, hanem a városok lakói is. A pozsonyi suburbium 15-16. századi anyagából egy ép állapotú darab került elő,

274 de több darab ismert Muhi középkori mezővárosából, Túrkeve-Móricról, 7 továbbá a kaszaperi temető 15. századi, 162. sír leletanyagából is. Síp töredéke (Ltsz. 53.1067.79) 12. tábla/14. - Vékony csontból készített síp töredéke. Teste enyhén íves, szélesedő. Méretek: h.: 49 mm, átm. (fentről lefelé): 13, 10, 11 mm. Síp vagy bőrduda fúvókája lehetett a várban lelt vékony csontból készült tárgy. A németországi Karlstein várának 14. századi ábrázolásán szerepel egy angyal, amely bőrdudát fúj, hasonló fúvóka segítségével.

278 A források alapján tudjuk, hogy az Aachenbe tartó magyar zarándokokat népi zenészek kísérték, akik hegedűn, sípon és dudán játszottak,

279 tehát a sípot, illetve a dudát népi hangszernek kell tekintenünk, amivel ugyanúgy szórakozhattak a várak lakói és katonái is. A csorbakői síp/fúvóka párhuzamát Sarvaly 5. pincéjében találták meg.

280 A csorbakői zenei életet még egy csontból készített húrfeszítő reprezentálja. Valószínűleg lantot pengettek vele. A lapos testet először kifaragták, majd pedig a díszítését esztergálták. Húrfeszítő (Ltsz. 53.1065.91) - Lapos csontból faragott. Hosszú, keskeny nyele alján két nagy lyuk, a nyélen öt koncentrikus kör esztergályozva, közepükön fúrt mélyedés. A nyél vége kiszélesedik, ennek közepén nagyobb koncentrikus körök, a közepén 270 Kalmár J., 1959. 18. 271 Uo., XXIX. tábla. 272 Dzembasz O. V., 1999. 269, 299, XIII. tábla/32, 33, ül. 271, 301, XV. tábla/20. 273 Kovács Gy., 2002. 175, 195. ábra. 274 Polla, B., 1979. XXXI tábla/11. 275 Michnai A., 1982. 138, 137, 10. ábra/12-14. 276 Méri /., 1954. XXXII. tábla/5-6. 277 Bálint A., 1938. XXI. tábla/3. 278 BuchnerA., 1956. 113. ábra. 279 Zolnay L, 1975.240. 280 Hall I.-Parádi N., 1982a. 132. ábra/8. 280