A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

colt bronzlapocskát (13. tábla /12.), amelyet kettévágtak, valószínűleg a hamisítóműhely nyersanyagának. Eredetileg egy ruha vagy egy könyv vereté lehetett. Textilleletek Vászondarabok (Ltsz. 53.1067.91 és 53.1068.33) 14. tábla 124. - Fehér színű, durva szövésű vastag vászondarabok. Csorbakőn mindössze három textiltöredék került felszínre. Mindhárom anyag azonos színű és szövésű. A szálakat egymásra merőlegesen szőtték, viszonylag egyszerű technikával készültek. Fontos megjegyeznünk, hogy egyik töredéken sincs fém- vagy korróziónyom, tehát nem valamilyen fémtárgy védelmében őrződött meg máig, mint ahogyan ez a magyarországi leletek esetében leggyakrabban előfordul (Bátmonostor,

232 Ópusztaszer

233 temetői). Leleteink fennmaradásukat tehát nem a különböző fém sóknak, hanem minden bizonnyal a száraz környezetnek köszönhetik. Ezt pedig feltehetően a csorbakői várhegy déli oldalát alkotó miocén kori mészkőtömb biztosíthatta. A tömböt mind a mai napig kőporfej tőként használják a környékbeliek. A meszes kőpor száríthatta és konzerválhatta az egyébként normál (azaz nedves) körülmények között elrohadó textileket. Ékszerek Ékszerek közé mindössze két, nem túl értékes leletünket sorolhatjuk, egy gyűrűt és egy gyöngyöt. Gyűrű (Ltsz. 53.1071.22) 13. tábla /2. - Öntött bronz. Egyszerű pánt karikagyűrű, szélein egy-egy vékony árok fut körbe. Jó megtartású. Méretek: átm.: 19 mm, sz.: 7 mm, v.: 1 mm. A 14-15. századi gyűrűviseletben általánossá vált a karikagyűrű, amely ezüstből vagy bronzból készült. Ezeken gyakori volt az egy-két körvonalas díszítés. Leletünk analógiáját ismerjük Kecskemét környékéről, " továbbá a Kaposvár melletti temető 550. sírjából. 35 Üveggyöngy (Ltsz. 53.1067.81) 13. tábla /15. - Fehér üvegből készült, sokszög alakú, középen átfúrt. Jó megtartású. Méretek: h.: 10 mm, sz.: 9 mm, m.: 9 mm. Leletünk lehetett ékszer része, ruhadísz vagy gyöngyös párta darabja. A 15. században jött divatba a gyöngyös párta.

236 A késő középkorban és a kora újkorban szerették a ruhákat gyöngyökkel díszíteni. Néha ezt már túlzásokba is vitték. Gyöngyöket varrattak mind a nők, mind a férfiak a kalapra,

237 az ingvállra, a hajhálóra. Azonban ilyen üveggyöngy középkori párhuzamát még nem találtam. A sokszögű forma megegyezik a szarmaták ilyen gyöngyeivel, de ők ezt a típust mindig karneolból készítették. Ilyen formájú üveggyöngyöt az avar leletanyagban találhatunk még.

238 Mivel a gyöngy egyedi darab, több nem került elő belőle a várból, így elképzelhető, hogy a tulajdonos a földön találta és másodlagosan felhasználta ékszernek vagy ruhadísznek. 231 T. KnotikM.-KőhegyiM., 1995. 284. 232 T. KnotikM. - KőhegyiM., 1995. 283-290. 233 T. KnotikM., 1974-75. 375-378. 234 Szabó K, 1938. 55, 297-298. ábrák. 235 Bárdos K, 1978. 196, 215, X. tábla/44. 236 Gerevich L, 1943. 163. 237 Mária királyné 1525 körüli ábrázolása díszes kalapban. In: Varjú E., é. n. 501. 238 Pásztor A., 1997, 225. A X. főtípus 01. számú gyöngyei megegyeznek a csorbakői üveggyönggyel. 275