A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

a Mohács-Csele-pataki 46. sírban,

220 ugyanitt a 91. sírban a trapéz alakú bronzcsathoz szíj szorító lemez is tartozott.

221 Csúton gótikus I-betüsoros bronz szíj szorító lemezzel volt trapéz alakú csat.

222 Ugyanilyen csatot és szíjszorítót ismerünk a makó-mezőkopáncsi temetöböl,

223 valamint a tiszaújfalusi övön is.

224 Mint láthatjuk, a betűkkel díszített szíjszorítók ilyen bronzcsatokhoz kapcsolódtak. Érdemes megvizsgálnunk az előkerült leletek betűit: általában I és M minusculákat ábrázoltak, ez a két betű látható a csorbakői szíjszorítón is. Az ábrázolt betűk szimbólumok voltak, aki viselte, az ismerte jelentésüket, akár tudott olvasni, akár nem. Az I betű Jézus nevét, míg az M betű Mária nevét jelölte.

225 Külön-külön gyakran szerepel I, vagy M betű pártaövek szíjszorítóján: I betűk a már említett csúti, makó-mezőkopáncsi, tiszaújfalusi leleteken, M betű a kaszaperi temetőben

226 és a Csorbakőhöz igen közeli edelény-csebi leleten szerepel.

227 Egyazon vereten szereplő M és I maiusculák eddig csak Mohács-Csele-patakról kerültek elő.

2 8 A betűk mögötti részen egy rozetta töredékei láthatók. A rózsa, illetve a rozetta a középkori ember számára Máriát jelképezte, ezért is tettek a salgótarjáni I-betüs veretek , - 229 utan rozettat. Leletünk tehát egy gótikus pártaöv csatja és szíjszorító lemeze, amely Máriát és Jézust jelöli betűkkel, továbbá ismételten Máriát egy rozettával. A pártaöv darabjait az analógiák alapján a 15. századra helyezhetjük. Áttört csont szíjvég (Ltsz. 53.1067.90) 13. tábla /13. - Fehér csontból készült. Keskeny, hosszú, egyik vége hegyes, másik vége homorúan bevágott. A széles keretben áttört indadíszítés van. Három kis lyuk van rajta a felvarrásra. Méretek: h.: 74 mm, sz.: 17 mm. Leletünk eltér a 14-15. században Magyarországon divatos csont szíjvégektől.

230 Minden bizonnyal azoknál későbbi, 16. századi gyártmány. Párhuzamát ez idáig nem találtam. A kis átmérőjű felvarró lyukak alapján textil pártaövet díszíthetett. Csorbakőn előkerült egy viszonylag jól keltezhető, de a gyártáskor elrontott övveret is. Övveret (Ltsz. 53.1066.130) 13. tábla /5. - Bronz. Kerek, lapos, hátán két aklaszeggel. Lapján hibásan ütött éremkép. Méretek: átm.: 20 mm, v.: 1 mm. A pénzhamisító műhely termékének tarthatjuk leletünket, amelyet félreütöttek, így a kép hibás lett. Felmerülhet, hogy egy rosszul ütött hamis pénz hátára forrasztottak aklaszegeket, és így készítettek belőle övveretet, de elképzelhető, hogy a hamisító mester szándékosan veretet akart készíteni, csak ennek az ütését elrontotta. Korát természetesen 1541-1553 közé helyezhetjük, a hamisítómühely működése idejére. Meg kell még említeni egy előkerült szíjvég bronzlemezből készült hátlapját is, amelyen három lyukat fúrtak az aklaszegek számára (13. tábla /14.), továbbá egy pon220 Ifi. Fehér G., 1955. 218, XXXVI. tábla/14, a. 221 Uo., XLI. tábla/l. a. 222 Gerevich L., 1943. 147, 26. ábra. 223 Bálint A., 1936. LXXIII. tábla/l. 224 Szabó K., 1938. 69, 351. ábra. 225 Szabó J. Gy., 1970-1971. 68. 226 Bálint A., 1938. XV. tábla/2. 227 Gádor J., 1973. 30, 29, 5. ábra. 228 Ifi. Fehér G., 1955. XXXIX. tábla/2, a., b., c. 229 Szabó, J. Gy., 1970-1971. 69. 230 Kralovánszky A., 1955. 198, 7. ábra/5-11. 274