A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása
Világítás eszközei Két leletünket tarthatjuk világítóeszköznek. Érdekes, hogy míg egyik darab a legegyszerűbb forma, addig a másik igazi gótikus remekmű. Mécses (Ltsz. 53.1071.21) 10. tábla/1. - Bronzlemezből csőr alakúra hajtogatott mécses. Elöl hegyes rész a kanóc számára, hátul a lapos részen két lyuk a felfüggesztő fül számára, egyikben vasszeg. Méretek: h.: 120 mm, sz.: 81 mm, m.: 24 mm. Mécsesünk a legegyszerűbb formájú lemezből hajtogatott darab, amelynek egyedüli érdekessége az anyaga. Bronzlemezből készítették. Ez minden bizonnyal datálja is, hiszen bronz nyersanyagban csak akkor volt olyan gazdag a vár, hogy még ilyen hétköznapi tárgyat is ebből készítettek, amikor pénzhamisító műhely működött Csorbakőn. Tehát 1541 és 1553 között készülhetett. Feltételezhetően a hamisító mesterek egyike készítette saját maga számára, hiszen a nyersanyaghoz csak ők férhettek hozzá. Egyszerű, igénytelen formája alapján talán csak munkájához használta. Leletünk párhuzamát a 14-15. századi morvaországi Konűvky Pusztafalvából ismerjük, ahol rombusz alakú lemezből hajtogattak tál alakú mécsest. Sérült oldalán ennek is lehetett egy füle, amivel tartották, vagy amire felakasztották. Hasonló darab került még elő Ostravából, illetve Bolkov várából. Gyertyatartó töredéke (Ltsz. 53.1065.90) 10. tábla/2. - Bronzból készült gótikus gyertyatartó töredéke. Hatszögletű foglalatán egymással szembeni két oldalán álló téglalap alakú áttörésen kör alakú, szintén áttört dísz. A tárgy alján gyűrű alakú tartónyúlvány indítástöredékei. Méretek: h.: 38 mm, sz.: 23 mm, belső átm.: 17 mm. A gótikus gyertyatartók közül a hengeres, sima testű foglalat, alján gyűrűvel képzett forma a 15. század első harmadában volt divatos. Később a hat- vagy nyolcszögletű foglalatút kedvelték. 176 Ezeket a gyertyatartókat Közép-Európa vagy Dél-Németország bronzműhelyeiben készítették. 177 Leletünknek számos magyarországi analógiáját ismerjük. A Magyar Nemzeti Múzeumban ismeretlen lelőhelyű darabot őriznek. 178 A budai várpalotából előkerült darab, rétegtani adatai alapján a 15. század második felére datálható. 179 Az ozorai várkastélyban megtalált valamivel nyúlánkabb gyertyatartót stratigráfiai helyzete nyomán a 15. század végére, a 16. század elejére helyezték az ásatok. 180 Hasonló darab került elő a nevickei várból egy, aló. század első feléből származó flamand ónplomba mellől, így ez legkorábban a század elejéről származhat. 181 S bár a budai domonkos kolostorban lelt példány a törökkor legelső periódusában került földbe, természetesen középkori gyártmány. 182 A fenti párhuzamok alapján leletünk gyártási idejét a 15. század második felére helyezhetjük, készítésének helye pedig valamely közép-európai bronzműhely lehetett. Felmerülhet még a kérdés, hogy milyen lehetett gyertyatartónk ép állapotában. Ennek lehetséges variációit láthatjuk a Magyar Nemzeti Múzeum néhány, ismeretlen lelőhelyű 5 Méchurová Z, 1997. 123, 217, LX. tábla/l. ' 6 HollL, 1987-1988. 189. 7 Lovag Zs., 1999.71. 8 Uo., 197, 168. ábra. 9 Hall /., 1987-1988. 190, 4. ábra/2. 0 Féld I.-Gerelyes l.-Gere L.-Gyürky K.-Tamási J., 1989. 202, 200, 21. ábra/6. 1 Dzembasz, O. V., 1999. 271, 301, XV. tábla/43. 2 H. Gyürky K., 1981. 62-63, 18. tábla/l. 267
