A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

Az ajtóvasalásokhoz tartozhatott még egy ismeretlen rendeltetésű hegyben végződő darab is (Ltsz. 53.1065.68 - 9. tábla/8). Továbbá az ablakzárak vasalásához tartozhatott egy töredék (Ltsz. 53.1065.87 - 9. tábla/9). Reteszvas (Ltsz. 53.1065. 51) 8. tábla/l. - Kovácsoltvasból készült hegyes végű, másik végén lapos, ferdén levágott ütköző fej. Méretek: h.: 138 mm, a fej sz.: 28 mm. Tipikus, hogy az egyszerűbb zárszerkezetek mellett (lánc, hurkos végű szög, lakat) előfordul a reteszvas is. Azonban leletünk nem a szokásos módon faajtóba záródott, hanem kőkeretbe. Pontosan a fokvége különböztette meg a kőkeretben használt reteszvasakat.

168 Érdekes, hogy a már említett 1935-ös csorbakői ásatási felvételeken látható egy kőkeretü ajtó reteszvályúja. Párhuzamai ismertek az 1530-as években leégett Sarvaly 17. házának 3. helyiségéből,

169 valamint a pilisi ciszter kolostorból.

170 Láncok, hurkos fejű szögek Láncszem karikás fejű szeggel (Ltsz. 53.1068.25) 9. tábla/13. - Kovácsoltvas. Hosszúkás piskóta alakú láncszem, végében karikás fejű szeggel, melynek szárvégeit széthajlították. Méretek: h.: 115 mm, a szeg h.: 48 mm. A legegyszerűbb zárásmódok egyike volt, hogy az ajtóhoz karikás fejű szeggel erősített lánc végét egy lakattal az ajtókeretbe vert hurkos fejű szöghöz erősítettek. Leletünk ilyen lánc darabja. Műhibán szintén karikás fejű szeggel került elő lánctöredék,

171 de ismert Sarvaly 7. házának 1. helyiségéből is. Hurkos fejű szeg (Ltsz. 53.1065.48) 9. tábla/14. - Kovácsoltvas. A szögletes átmetszetű hegyes szár végén hosszúkás karika fej. Méretek: h.: 145 mm, a fej h.: 55 mm. Az ajtófélfába verték és a fent leírt módon rögzítették az ajtót. A Kecskemét környéki

173 és muhi lelőkörülmények is tanúsítják, hogy ezen szögek az ajtók tartozékai lehettek. Rácsok Ablakrács darabja (Ltsz. 53.1065.49) 9. tábla/12. - Kovácsoltvas. Szögletes átmetszetü, egyik vége kiszélesedik, másik vége két ágban szétválik. Méretek: h.: 169 mm, v.: 21x15 mm. A rács készítésekor a kovács a megfelelő hosszúságú rúdvason a korábban már tömörített helyet előbb megjelölte, majd nyeles vágóval átvágta. Ezt követően a lyukat hosszúkásra tágította, és szögletes tágítóval alakította ki a végleges lyukformát, amelyen átvezette a rács ellentétes irányú szálát, ez az ún. bújtatott rácsszerkezet. Magát a kész rácsszerkezetet az ablakok keretébe erősítették bele. Ezen célból a rúdvasak keret felőli végét kiszélesítették és azt befalazták. Leletünk pontos párhuzamát közölték Muhiból,

174 melynek érdekessége, hogy az is a lyuknál tört el, így valószínű, hogy ezen a ponton a lyukasztó és a tágító hatására az anyag könnyen elvékonyodhatott, és tipikusan itt törhetett. 168 Uo., 19. 169 Holl I.-Parádi N., 1982a. 112. ábra/4. 170 Holl /., 2000. 94, 22. ábra/2. 171 MichnaiA., 1982. 127, 2. ábra/13. 172 Holl I.-Parádi N., 1982a. 94. ábra/l. 173 Szabó K., 1938. 85, 416. ábra. 174 Szabó Gy., 1954. XXXIII. tábla/25. 266