A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.

0,5-1 méter magas. A sánc kialakításához néhol a természetes, ma is szálban álló sziklákat is felhasználták a sáncépítők. Árok sehol nem található. Jelenleg négy átvágás szakítja meg a sáncot, feltehetően őskori bejáratok. A főbejárat az ÉK-i sarokban lehetett, ahová ma is széles, de erősen elhanyagolt út vezet fel a nyereg felől. A sánccal bekerített terület átmérője kb. 700 m. A belső terület Ny-i széléhez közel, a belső lejtő aljában egy mesterséges tó több méter mélyen beásott, vízzel telt medre látható. A tó hossza kb. 40 m, szélessége kb. 10-15 m. A vár egész területét jól áttekinthető, idős állományú erdő fedi. A felszínen sok jellegtelen őskori cserép található, közelebbi kormeghatározásra alkalmas darabot nem találtunk. Tiszalúc - Dankadomb (14-15. kép) A lelőhely 1957-től ismert, amikor itt leletmentésre, majd 1960-ban már ásatására is sor került, mindkét esetben Kalicz Nándor vezetésével, aki később több esetben beszámolt a kutatásokról.

70 A Dankadomb jelentőségét jelzi, hogy bekerült a megye védendő régészeti területei közé, melynek kapcsán a korábbi kutatásait Hellebrandt Magdolna foglalta össze.

71 75. kép. Tiszalúc - Dankadomb helyszínrajza A tiszalúci Dankadomb a község D-i végétől Ny-ra kb. 1 km-re fekszik a hajdani Tiszameder szélén. Az őskori telepből a meredek partoldalra támaszkodó, félkörívben hajló, mély mesterséges árok választ el egy kb. 3 méterrel magasabb, tojásdad alakú részt. Felső részének hossza 70 Kalicz Nándor, 1957. 168.; Bökönyi Sándor, 1958. 19-35.; Kalicz Nándor, 1960b. 26-27.; Kalicz Nándor, 1967. 5.; Kalicz Nándor, 1968. 69, 114-115. 71 Hellebrandt Magdolna, 1978-1979. 20. 217