A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.

kb. 50 m, szélessége kb. 20 m. Mai alakjában már rongált, egy részét a Tisza elmosta, két vége bolygatott, és az árok is erősen feltöltődött. A domb Ny-i végéből földet hordtak el 1957-ben, ezért került sor itt gyors leletmentésre. Az ásatás során a kultúrréteg alján a kora bronzkori zóki kultúra nyírségi csoportjának 40-60 cm vastag települési rétege jelentette itt az első emberi lét nyomait, mely felett a hatvani kultúra 3 m vastag rétegsorát tárták fel. Sok háztörmelék és egyéb hulladék tell-szerü településre utalt, melynek legkorábbi periódusában agyagtalpú házal építettek a korabeli felszínen. Kalicz Nándor kutatóárka magára az árokra is kiterjedt, és ennek egykori igen meredek oldalát sikerült azonosítania. Az egykori eredeti felszíntől 280 cm mélységben még nem lehetett elérni az alját. A kutatás során megállapította, hogy a Dankadomb kezdettől fogva árokkal volt körülvéve, amely kb. 20-25 m széles volt. Ez védte a kb. 50 in hosszú, 25 m széles ovális telcpreszt. Az árkon kívül folytatódó nyílt (erődítés nélküli) telepről - amely körbevette az árkot - nem rendelkezünk adatokkal. A telepen csak a korai bronzkor maradványait találták.

72 Tolcsva - Várhegy (16-17. kép) Helynévként a Várhegy először 1495-ben tűnik fel, mint szőlőhegy, de későbbről - így 1676-ból - is találhatók róla adatok.

73 A Várhegy erődítettségére vonatkozó legkorábbi utalást Vály Antalnál találjuk, aki szerint „hajdan Tolcsvának vára is volt, melly Tósvárnak neveztetett, s talán innen credett Tolcsva nevezete."

74 A 19. sz. második felében több olyan ismertetés született, ahol a Várhegy erődítményét a középkori várak közé sorolják.

75 Dongó-Gyárfás Géza is várromokról ír a Várhegyen, ahol Tölcsvár állt, mint a Hegyalját védő várrendszer kővára, majd a hegytetőn lévő tó alapján „Tóvár"-ként említi, és nevét is innen etimologizálja, mintha Tósvár lett volna a hajdani neve.

76 Századunk elején Könyöki József az elpusztult várak között sorolja fel a Zemplén megyei Tölcsvarat, majd a Borovszky-féle megyei monográfiában is középkori várként ismertetik, sőt tévesen Árpád-kori okleveles adatokat is várával hoznak kapcsolatba és azt írják róla, hogy a Várhegy tetején még a múlt század közepén láthatók voltak a vár maradványai.

77 Könnyen megállapítható, hogy a régi szerzők tehát, anélkül, hogy felmentek volna a Várhegyre, középkori várra gondoltak, és ehhez Görög Demeter 1802-1811 között készített megyetérképe is támpontul szolgált, mivel az a Tolcsva melletti Várhegyen várromot jelölt.

78 A későbbi helytörténeti-turisztikai kiadványok csak rövid utalást tesznek a várról, nagyrészt a korábbi munkák adatainak átvételévei.

79 1958-ban Kalicz Nándor volt az első, aki a helyszínen vizsgálta meg a Várhegyet. Megállapította, hogy őskori, a felszínen a neolitikus késői bükki kultúra (Bükk III.) leleteit, továbbá kora és késő vaskoriakat is talált, magát a sáncot utóbbi korokba sorolta.

80 A Várhegy régi irodalmi adatait és az abban található téves meghatározásokat 1975-ben Joó Tibor és Zsóry József foglalta össze, egyidejűleg ekkor a cikküket lektoráló Détshy Mihály is cáfolta a középkori vár létét, mivel nincs hiteles forrás arra, hogy Tolcsván középkori vár állt volna, továbbá hegyaljai várrcndszerről sem beszélhetünk.

81 72 Kalicz Nándor, 1957. 165.; Kalicz Nándor, 1960a. 40.; Kalicz Nándor, 1960b. 26; Kalicz Nándor, 1960c. 259.; Kalicz Nándor, 1962. 13.; Kalicz Nándor, 1967. 5, 13-14.; Kalicz Nándor, 1968. 69, 73, 114-115, 134, 164.; Hellebrandt Magdolna, 1978-1979.20. 73 Németh Péter, 1996. 39.; Gulyás József, 1933. 229.; Schram Ferenc, 1973. 161. 74 Vály Antal, 1796-1799. III. 506. 75 Szabó József-Török István, 1867. 48.; Czobor Béla, 1877. 599, 704.; Dongó Gyárfás Géza, 1897. 226. 76 Dongó Gyárfás Géza, 1900. 6, 8-9. 11 Könyöki József, 1905. 296.; Vendé Aladár, 1905. 126-127. 78 Görög Demeter: Magyar átlás...Viennae, 1802-1811. Abaúj vármegye térképe 79 Gulyás József, 1933. 228-229.; Meczner Tibor-Kertész János, 1940. 214.; Pauleczki Ferenc, 1996. 16-17. 80 Kalicz Nándor, 1958. 132.; Kalicz Nándor, 1960a. 37.; Kalicz Nándor, 1960c. 251-260.; Nováki Gyula, 1964. 109.; Kalicz Nándor-Makkay János, 1977. 180.; A várra legújabban: Matuz Edit D.-Nováki Gyula, 2002. 8, 83. 81 Joó Tibor-Zsóry József 1975. 218. 218