A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Wolf Mária: Niellódíszes bronzcsat Edelény-Borsodról

Nem indokolt tehát a szabolcsveresmarti csat 11. század eleji keltezése sem,

82 sokkal valószínűbb, hogy hazai példányaink is a 11. század második feléből, esetleg a 12. század elejéről valók.

83 A baltacsüngők lengyelországi elterjedését nézve kitűnt, hogy ha nem is gyakori, de semmi esetre sem egyedi eset a szabolcsveresmartihoz hasonló csat és baltacsüngő együttes előfordulása, ami ismét csak a két tárgytípus egy időben való használatára mutat.

84 Valószínűleg nem tévedünk tehát nagyot, ha a 67. sír csatját, és a vele azonos típusba tartozó további négy magyarországi példányt a 11. század végére, esetleg a 12. század elejére keltezzük. A niellódíszes csatok eredetéről A szabolcsveresmarti csatot Németh Péter baltikumi eredetűnek tartotta.

85 Megállapítását a magyar kutatás ugyancsak elfogadta, hozzátéve, hogy e csatok niellódísze a normann-szláv művészet jellegzetessége volt ebben a korban,

86 s hogy e tárgytípus a Baltikumtól délre szinte ismeretlen.

87 A magyar szerzőkhöz hasonlóan keleti szláv, vagy baltikumi eredetűnek véli e csattípust Kaszewscy, és szlávnak, illetve baltiorientáltnak tartják a Dinogetiaban lelt példányokat is. Ezzel szemben a Daugmalában előkerült példányt importból származó leletnek határozták meg, amely sok más tárggyal együtt délről, oroszföldről került a Baltikumba.

90 Hasonlóképpen vélekedik Kostrzewski a radzikówi csat kapcsán. Szerinte orosz importtárgy, amely a szlávok lakta kelet-balti vidéken terjedt el. ' A líra alakú csatokat, köztük az általunk vizsgált csoportot is, bizánci, fekete-tengeri típusnak határozza meg Niederle, amely szerinte orosz közvetítéssel terjedt el Közép-Ázsiában és Közép-Európában.

92 Keleti, esetleg orosz importtárgynak tartja Hensel a kruszwicai csatot és párhuzamait. Káma vidéki importnak értelmezi Marciniak a strzemieszyce-i példányt.

94 A kelet-nyugati kereskedelem révén odakerült tárgynak véli Mertins a sziléziai darabot.

95 Kijevi, esetleg bizánci készítménynek tartja e csattípust Cleve.

96 82 Lásd 73. jegyzet. 83 Nem feladatunk itt, hogy az államalapítás korára feltételezett rusz-varég katonai kíséret kérdéséhez hozzászóljunk. Vö. Györffy Gy., 1958. 579-580., Kristó Gy., 1980. 64-65. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy ha voltak is ilyen eredetű harcosai Géza fejedelemnek vagy István királynak, valószínűleg semmi közük sem lehetett a vármegyeszervezet kialakításához, a harcos várjobbágyréteg megteremtéséhez. Már csak azért sem, mert a történeti adatok nem igazolják a vármegyerendszer olyan korai kialakítását, mint ahogyan azt Györffy György feltételezte. Vö. Kristó Gy., 1988. 513-516., Kovács L., 1990. 47. A szabolcsveresmarti csat a 10-11. század fordulójára feltételezett rusz-varég katonai kísérettel való összekapcsolása, és ez alapján történt korai keltezése tehát felettébb bizonytalan. 84 Panasiewicz, W.-Wotoszyn, M., 2002. 256-257. 5. kép 45. Kruszwica, powiat Inowroclaw, 49. Kaldus, powiat Kutno, vö: Holowinska, Z, 1963. 392, 4-6. 85 Német, P., 1975. 18. 86 Fodor L, 1996. 173. 87 Révész L., 1989.536. 88 Kaszewscy, E. iZ, 1971. 385. 89 Stefan,Gh.-Barnea, I-Comsa, M.-Comsa, E., 1967. 298. 90 Mugurevics, E. Sz., 1965. 127. 91 Kostrzewski, J., 1949. 273. 92 Niederle, L, 1931. 174, 176. n

Henzel, W., 1961. 113. 94 Marciniak, J., 1960. 169-170. 95 Mertins, O., 1906. 142-144. 96 Cleve, N, 1929.261. 149