A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Wolf Mária: Niellódíszes bronzcsat Edelény-Borsodról

A típus eredetét illetően tehát korántsem egységes a nemzetközi szakirodalom. A csatok lelőhelyeit térképre vetítve (10. kép) pedig meg kell állapítanunk, hogy e tárgytípus elterjedési területe távolról sem korlátozódik a Baltikumra. Sőt, éppen a Baltikumban található belőlük a legkevesebb. Az általam ismert példányok a Ladoga tótól a Fekete-tengerig, a Kámától a Dunáig hatalmas területen elszórtan kerültek elő. A lelőhelyek a Dnyeper, Dnyeszter, Visztula mentén, valamint a Fekete-tenger mellékén koncentrálódnak. A leletek tömeges előfordulását azonban egyelőre sehol sem lehetett megfigyelni. Egy-egy lelőhelyen legföljebb egy-három darabot találtak. Meglehet, hogy ezek az adatok azt a már korábban is felvetődött elképzelést erősítik, miszerint a tárgyalt csattípus olyan kereskedelmi áru volt, amely hatalmas területen elterjedt, de nem köthető kizárólagosan egyetlen népcsoporthoz sem. 7 Esetleg ezzel függhet össze, hogy egyes példányok igen jó minőségűek, a csatkarika rovátkolásai betüszerüek (Volnoje, Szabolcsveresmart, Borsod), míg mások durvább kidolgozásúak (Bolgár, Plisznyeszk, Czarna Wielka). Ez indokolhatja a niellódísz nélküli (Semdolina), illetőleg a vasból készült darabot (Dinogetia) is.

98 Ennek ellenére igen szembetűnő, hogy a csatlelőhelyek koncentrálódási területe és a besenyő-úz-csornije klobuki népcsoportok szállásterülete mennyire egybeesik." Eddigi ismereteink szerint ezen a vidéken kívül a csattípus néhány példányát csak a korszak nagy városaiban (Novgorod, Vlagyimir, Bolgár), erődített helyein (Daugmala, Borsod) találták meg. Azokon a területeken, az orosz fejedelemségekben, Magyarországon, amelyekről közismert, hogy éppen a csatok feltűnésének idején, a 11. század második felében, 12. század elején a besenyő, úz, és fekete süveges csoportok szétszóródtak. Néhány további adat arra mutat, hogy e csattípus viselőiben valóban joggal láthatunk besenyőket, vagy besenyőket is. így például a Sarkéiban 11. századi bizánci pénzzel együtt lelt csat egy olyan sírból került elő, amelyről az antropológiai vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a benne nyugvó férfi mongoloid, altáji vonásokat mutat.

101 Ez a sír beletartozott egy nagyobb sírcsoportba, amelynek antropológiai jellegzetességei élesen elkülöníthetők a temető többi sírjától,

102 és amely Sarkéi besenyő népelemeihez köthető.

103 A niellódíszes csat viselőjének antropológiai jellegzetességei Borsodon is jól elkülöníthetők. A temető férfi népességében tisztán europid, nordikus és cromagnoid jellegek dominálnak, melyek között megjelennek a protonordikus és a mediterrán elemek is. A 67. sír halottja azonban markánsan különbözik ezektől. 0 az egyetlen rövid fejű a hosszú fejű, illetve közepesen hosszú fejű népesség között. A koponya jellegzetességei azt 97 Révész L, 1989. 537., Istvánovits E., 2003. 448. 98 Mindezt természetesen roppant nehéz megítélni a különböző technikai színvonalon és minőségben közölt ábrák alapján, így a csatok számottevő különbözőségével kapcsolatos elképzeléseket egyelőre fenntartással kell kezelnünk. Biztosabb fogódzó pontot csak a niellódísz nélküli, és a vasból készült darab jelenthet. 99 Rasovskij, D. A. 1933., 52-60. I. tábla, Nagrodzka-Majchrzyk, T., 1985. 31. V., 44. VIII., 79. XI., Pletnyeva, Sz. /l., 1958. 1. kép, 5. kép. 100 Rasovskij, D. A. 1933., Pálóczi-Horváth A., 1989. 25-26., Györffy Gy., 1990. 104., Hatházi G., 1995. 225. további irodalommal. 101 Ginzdurg, V. V., 1963.265. 102 Ginzdurg, V. V., 1963.273-275. 103 Ginzdurg, V. V., 1963. 280., Pletnyeva, Sz. A., 1963. 216-259. Pálóczi-Horváth András úgy véli, hogy a sarkeli nomád kurgán-temetőnek ebben a területileg is elkülönülő csoportjában besenyő típusú tárgyak jelennek meg, s a kazár, majd orosz szolgálatban itt élő, és ide temetkező nomádok közölt okkal feltételezhető a besenyő népelem is. Mindemellett valószínűnek tartja, hogy a temetőbe vegyes népi összetételű katonai kíséret tagjai temetkeztek, s így az innen előkerült leleteket nem tekinthetjük kizárólag besenyőnek. A temető bronz és nemesfém viseleti tárgyait különböző eredetű kereskedelmi cikkeknek, kazár, alán, khorezmi, volgai bolgár, orosz készítményeknek tartja. Pálóczi-Horváth A., 1989. 22. 150