A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

KÖZLEMÉNYEK - Tóth Máté: Sassy Csaba Babitshoz írt levelei tükrében

sai rendszerint visszahúzódó, a nyilvános szereplésektől irtózó embernek írnak le. A költészethez való viszonyukban és az esztétikai elvek tekintetében is erősen különböztek egymástól. Babits intellektuális beszédmódjával szemben Sassy Csaba az asztaltársasági beszédhelyzet nyelvi és közösségi normái szerint állította össze rigmusait. A levelek élén szereplő „Kedves Barátom" megszólítás is inkább bizalmaskodásnak tekinthető, mint valódi barátság jelének. A két költő nagy valószínűséggel 1930. február 27-én ismerkedett meg egymással a Nyugat Kaffka Margit emlékére rendezett miskolci estjén. 1929. december 1-je után, amikor Móricz Zsigmond és Babits Mihály hosszú huzavona után átvették a Nyugat szerkesztését, a lap munkatársai nagy lendülettel és lelkesedéssel vágtak bele irodalmi estek szervezésébe, amelyek célja a folyóirat népszerűsítése és előfizetők toborzása volt. Móricz komolyan hitt benne, hogy akár egy olyan irodalmi lapot is, mint a Nyugat, lehet nyereséggel vezetni. A vidéki középosztályt célozták meg mint későbbi lehetséges olvasótábort", ezért kezdték el szervezni a magyarországi és határon túli területeken is a Nyugatot propagáló esteket. Miskolcon Marjalaki Kiss Lajos történészt kereste fel levelében Móricz,

12 melyben - a válaszlevél tartalmából kikövetkeztethetően

13 - egyrészt egy miskolci Nyugat-est gondolatát vethette fel, másrészt egy történelmi tárgyú cikket kért tőle. Marjalaki mindkettőt készséggel teljesítette, az irodalmi est megrendezését szintén a válaszlevél tanúsága szerint - Sassy Csabára testálta. „Magát az irodalmi estet egyébként Sassy Csaba főtitkárunk rendezi. Ő már a lapokban is bejelentette az irodalmi ünnepélyt."

14 Néhány mondat erejéig érdemes beleolvasni a Reggeli Hírlap tudósításaiba, melyeket Marjalaki levelének tanúsága szerint Sassy Csaba írt, ugyanis innen világosan látszik, hogy milyen viszony volt a két alkotó között, illetve, hogy mit látott Sassy Babitsban megismerkedésük előestéjén. A napilapban az est előtt három alkalommal jelent meg figyelemfelkeltő cikk, majd az est másnapján egy beszámoló a történtekről. „A csütörtökihez hasonló irodalmi est Miskolcon évek óta nem volt. Ilyen súlyú és kaliberű költök, akik a magyar irodalom életében ilyen előkelő helyet foglalnak el, itt évek óta nem voltak."

15 Ezt a megállapítást teljes mértékben elfogadhatjuk, ám az ezt követő napon megjelent cikkből már világosan látszik, hogy Sassy Csaba Babitshoz is úgy közelített ekkor, mint ahogy Lévayhoz a Lévay József Közművelődési Egyesület rendezvényein: egy sajátos kultikus nyelvhasználat fordulataival. „Ez az együttes olyan erőssége a magyar irodalomnak, akiket csak a népszerűség és a szeretet rajongása vesz körül, de akiket kritikával illetni már nagyon nehéz volna, olyan magaslatán vannak a magyar irodalomnak."

16 Majd kifejezetten Babitsról szólva ezt állapítja meg: „Babits 11 Kardos P., 1972.408. 12 A Móricz Nyugat szerkesztőségben folytatott levelezését feldolgozó kötet (Tasi J., 1984.) nem tartalmazza Móricz levelét Marjalaki Kiss Lajoshoz, ám Móricz Virág Marjalaki nevét is említi azok között, akiket Móricz megkeresett a szerkesztőváltás után (Móricz V., 1967. 129-130.). 13 Marjalaki a következőket írja válaszában: Kedves Szerkesztő Uram! Kb. egy hete beszéltem meg a Nyugat miskolci estjét Bruckner dékán úrral, aki a Lévay Egyesület irod. oszt.-nak elnöke. Akkor még nem nyilatkozott véglegesen - bár kijelentette, hogy konzervatív felfogása dacára is nagyra értékeli a Nyugatot. Azt mondta, hogy elébb megbeszéli a dolgot Mikszáth főispán úrral. Tanulmányomat nb. óhajtásod szerint átdolgozom. Új úton a magyar őshaza felé - lesz a címe. (...) Azt hiszem, 2-3 hét alatt sajtókészen küldhetem be végleges elbírálásodba. (...) Tisztelő híved, M. Kiss Lajos H

TasiJ., 1984.77. 15 Reggeli Hírlap (A továbbiakban: RH), 1930. II. 26. 11. 16 RH, 1930. II. 27. 11. 646