A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

KÖZLEMÉNYEK - Spóner Péter: A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattár első világháborúra vonatkozó gyűjteményének adatbázisa

A Herman OTTÓ MÚZEUM HELYTÖRTÉNETI ADATTÁR ELSŐ VILÁGHÁBORÚRA VONATKOZÓ GYŰJTEMÉNYÉNEK ADATBÁZISA SPÓNER PÉTER A Herman Ottó Múzeum Történeti Osztályának gyüjteménycsoportjai számos, az első világháborúra vonatkozó emléket őriznek, melyek közül talán a leggazdagabb a Helytörténeti Adattár, a múzeum levéltári részlegében fellelhető anyag. A gyűjtemény kutatását napjainkban megkönnyíti, hogy az elmúlt években anyagának jelentős részéből számítógépes adatbázis készült. Jelen adatbázis

1 egyaránt tartalmazza a gyűjteményben fellelhető, a korszakból származó eredeti dokumentumokat, naplókat, levelezéseket és korabeli újságkivágásokat, illetve az azóta eltelt években készült ezen időszakra vonatkozó tanulmányokat és visszaemlékezéseket. Az adatbázis elkészítése mellett célunk volt a gyűjtemény legértékesebb darabjainak részletes ismertetése is. E csoportba megítélésünk szerint az a három hadifogoly-, illetve harctéri napló tartozik, melyekből az első világháború keleti frontjának egy-egy szakaszát ismerhetjük meg a szemtanúk szemüvegén keresztül. Hadifogoly- és harctéri naplók A bemutatásra kerülő naplók tulajdonképpen két szerző munkái. Keresztessy Elemér naplóiból az oroszországi hadifogság, illetve hadifogolyélet két, egymástól gyökeresen eltérő szakaszának mindennapjait ismerhetjük meg, míg Hury Ferenc naplójából a frontszolgálatos katona érzéseibe kapunk bepillantást a háború négy éve alatt. A két szerző közül Keresztessy Elemér származásáról, családi hátteréről tudunk többet, tekintettel arra, hogy a Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattárában található tőle egy harmadik napló is, mely még gimnazista korában, a századfordulón íródott.

2 E napló alapján azt is megállapíthatjuk, hogy Keresztessy esetében, sok más hadifogolytársával ellentétben, a naplóírás nem korlátozódott a háború éveire, hanem már fiatal korától kezdve mindennapjainak a szerves része volt. Keresztessy Elemér Miskolcon született 1891. november 27-én. Édesapja, Keresztessy Sándor a városi elöljáróság tagja, magas rangú számvevőségi tisztviselő, városi vámtiszt volt. Édesanyját Paraszkai Annának hívták. A református vallású családnak hat gyermeke született és Miskolc belvárosában, a Horváth utca 17. szám alatt laktak. Keresztessy Elemér a Miskolci Református Főgimnáziumban végezte el közép1 Az adatbázis elkészítéséhez a mintát a Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából című kötet szolgáltatta, mely anyagának jelentős része szintén a Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattárából származik. Gulya, 1999.647. 2 HOM.HTD. 74.25.1. (E naplót Artim Krisztina, a Miskolci Egyetem hallgatója 1999-ben szakdolgozat formájában dolgozta fel.) 634