A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

KÖZLEMÉNYEK - Spóner Péter: A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattár első világháborúra vonatkozó gyűjteményének adatbázisa

iskolai tanulmányait, majd a vasútnál helyezkedett el. A világháborúban önkéntesként vett részt.

3 Azt nem tudjuk pontosan, hogy mikor került ki a frontra, de valószínű, hogy már 1914-ben, de legkésőbb 1915 januárjának elején orosz hadifogságba került. Az elkövetkező hat évet, 1920. decemberi hazatéréséig különböző orosz hadifogolytáborokban töltötte. Az adattárban található két napló tulajdonképpen Keresztessy Elemér hadifogsága első és utolsó hónapjainak eseményeit örökíti meg,

4 ami egyben az oroszországi hadifogolyélet két egymástól gyökeresen eltérő szakaszát mutatja be. Az első szakasz a cári Oroszország bukásáig tartott. E korszakban az orosz hatóságok a hadifoglyok számára igyekeztek viszonylag elfogadható körülményeket teremteni mind az ellátás, mind az elhelyezés szempontjából, ami természetesen ennek ellenére is nagy megpróbáltatást jelentett a hadifoglyok százezrei számára, különösen a távoli déloroszországi és szibériai lágerekben.

5 A fogságba esett magyarok számára kedvezőtlen volt a cári hadvezetés azon törekvése is, hogy a birodalom európai területein elsősorban a megbízhatóbb szláv, míg a távolabbi, mostohább időjárási viszonyú területeken a más nemzetiségű, így a magyar hadifoglyokat helyezték el. Természetesen jelentős különbség volt a bánásmód tekintetében a legénységi és tiszti állományú hadifoglyok között is. A foglyok életét némiképp megkönnyítette, hogy elsősorban skandináv vöröskeresztes szervezeteken keresztül viszonylagos rendszerességgel levelezhettek és csomagok is eljuthattak hozzájuk. E korszak tábori életének mindennapjaiba enged bepillantást Keresztessy első naplója. A napló

6 11x16 cm átmérőjű, 224 számozott oldalból áll és első oldalán a „Naplójegyzeteim orosz hadifogságomból 1915. január 21-től kezdve", alatta pedig ,flulla dies sine linea. Isten nevében" olvasható.

7 A naplóból 1915. január 21-tői 1915. augusztus 11-ig ismerhetjük meg Keresztessy Elemér hadifogságának, illetve a szpasszkojei hadifogolytábornak az életét. A naplóból elsősorban a legénységi állományú hadifoglyok életébe kapunk bepillantást, aminél a tisztek életkörülményei lényegesen jobbak voltak, nagyobb mozgástérrel és szabadsággal rendelkeztek és ami a túlélés szempontjából a legfontosabb volt, nagyobb és jobb minőségű élelmiszer-ellátásban is részesültek. A hadifogolyélet nem bővelkedett izgalmas eseményekben, általában szürke, unalmas és szomorú hétköznapok követték egymást. A monotonitást egy-egy, a foglyok által szervezett és előadott színházi előadás, sportesemények, például a legénység számára szervezett birkózóverseny törte meg. Jellemző a tisztek kiváltságaira, hogy ők saját sportklubbal és futballpályával is rendelkeztek. A soknemzetiségű táborban sokan a szabadidőt nyelvtanulásra, illetve az analfabéták írás-olvasás tanulásra használták fel. Keresztessy maga is egy 8-10 fős csoport számára németet oktatott. A foglyok számára a legnagyobb veszélyt a járványok jelentették, melyek esélye különösen nagy volt a szélsőséges időjárási viszonyok között fekvő táborokban. A kolera, a tífusz és a vérhas sok áldozatot szedett a gyengén táplált táborlakók közül. A halál 3 Környeyné G. E., 1985.85. 4 Tekintettel arra, hogy Keresztessy már fiatal korában is vezetett naplót, valószínűsíthető, hogy a közbeeső években is feljegyezhette a tábori élet eseményeit, ezek az írások azonban nem kerültek be a múzeum gyűjteményébe. 5

JózsaA., 1970. 102. 6 HOM.HTD. 75.338.1. 7 A latin idézet jelentése: „Nyugtával dicsérd a napot"', és Keresztessy minden naplójának első oldalán olvasható. 635