A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Bencsik János: Balassa Iván Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Meg kell még emlékeznünk egyik kiváló segítőtársáról, Takács Béláról, aki ezekben az években került tolcsvai lelkészként a Hegyaljára, majd pedig a Református Kollégium Tudományos Gyűjteményéhez munkatársként, kivel sokat dolgoztak terepen. E korszak munkájáról a Rákóczi Múzeum gyűjteményei tanúskodnak. A Néprajzi Adattárban a következő tételek szerepelnek Balassa Iván nevénél: 1956.258. Agrárszocialista mozgalom, Bodrogköz. 57.16. Kérdőív a pásztorfaragások gyűjtéséhez a községi tanácshoz, iskolákhoz, a Bodrogközből. 57.16. Naptári év szokásai, Hercegkút. 58.1. Történeti néprajzi adatok a Károlyi Levéltárból. Bodrogköz, Hegyköz, Szabolcsi Á. Levéltárból. 59.72. Házasság és lakodalom Bodrogközben (Cigánd). Adatait összegyűjtötte és megírta Kántor Mihály, aki 1904-ben került oda tanítónak, s ma is ott él és 70 éves. 60.3. Kántor: a cigándi „körömpe". 60.8 Jegyzetek a karcsai mondákhoz. 60.10. B. I. Füzérradványi földmívelés. „Kanyamosófű". 60.14. Az eke története cikkhez. 60.18. Gyűjtőútról jelentés. Erdős Kamill Cigányok. Kovácsvágás. Ricse, Fúrókészítő Cigányok. 61.42. Egy falu mondáihoz jegyzetek: Történeti helyi mondák (Karcsa). Babonás mondák. A társadalom egy XIII. századi román kori templom körül húzódik meg. A körötte lévő mocsárral. A Bodrogköz egyik legzártabb településsé tették. Mesélők: Kovács Jánosné 87 éves, stb. 61.47. Jegyzetek a viselethez. A ruházat attól függött, hogy milyen idős volt, milyen ruhát viselt. A jómódú idősebb apró göndörszőrü gubát hordott. A szegényebb pedig károlyi gubát vagy paraszt gubát hordta. A rövidszőrű szegényes volt. Kapcsolata Zemplénnel a későbbiekben sem szakadt meg, noha munkája ekkor már Budapesthez kötötte. Az első állandó kiállítás forgatókönyvét a Tokaji Múzeumban 586