A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tóth Arnold: Újabb vőfélyversek a kisgyőri népi kéziratos gyűjteményből

gálhassuk kigyelmeteknek hozzánk mutatót szereteteket 1841 Vőlegény fektetéskor igy szólsz 119 1 Édes násznagy uram e nagy szívességet Mellettem veghezvit illendő hűseget Mostani igyemben mutatót készséget Kiszönöm szívesen minden emberséget 2 Legény pajtásim farattságotokat Nektek is köszönöm pajtásságotokat Ha az isten ere viszi dolgotokat Meg szolgalom en is ti pajtassagitokat 3 Egy kevéssé most elmegyek elöletek De vég képen el nem butsuzom tölletek Holnap reggel mihejt agyamból felkelek Ismét enis egygyüt vigadok veletek vege vege BarsiFilep Irta 1841 ben Etel fel köszönés mikor szükséges Szent Úr Isten szenteld meg lelkünket testünket szenteld meg ez előttünk lévő eledeleket szenteld meg ételt való (...) beszélgetésünket hogy akár eszünk akár iszunk akar mit tselekszünk mindeneket nagy nevednek ditsöségére (...) fiadért a jézusért halgass meg Ámen 1843. 5. január F/l. Lánykéréskori vers Kedves, édes nagy jó uram! Minthogy az Úristen ő szent felsége soha semmi nélkül nem szűkölködött, sőt önnön magában mindenkoron elégséges gyönyörűsége lehetett volna, mégis tetszett ő szent felségének magán kiváltvaló dolgokra kiterjeszkedni, és a maga mindenhatóságát, jóságos, csudálatos bölcsességét, igazságát és irgalmasságát kinyilatkoztatni, amint meg is tetszik ez világnak és minden állatoknak és az embernek teremtéséből, és azok körül való kegyelme gondviseléséből. Midőn pedig az Úristen a teremtésnek a munkáját elvégezte volna, és megtekintette a maga szent kezeinek munkáját, és mindazok jók valának. De az embernek egyedüllétét az Úr nem kedvelte, sőt azt mondotta: „nem jó az embernek egyedül élni. Szerezzünk azért őnéki segítőtársat, amely mindenkor őmellette légyen." De minthogy nem találtaték e földön lévő minden állatok közül az Ádámhoz hasonló társat, annakokáért bocsáta az Úristen Ádám atyánkra nagy mély álmot, és egy oldala tetemét kivevé és formálá azt asszony emberré, melyet mikor az Úristen Ádámhoz ... mindjárt megismeré és azt maga társának ... felöl így szóla: „immár találtam hozzám hasonló társat, mely az én testemből való és az én csontomból ... annakokáért az Úristen őket... így szólván: „gyümölcsözzetek, szaporodjatok, és töltsétek be az egész földnek színét a ti magzatitokkal." Eszerint az Úristen a szent házasságot szerzetté nem csak azért, hogy csak az első pár ember élne házassági életet, hanem minden emberek, mert Szent Pál apostol azt mondja, hogy tiszteletes az házasság minden rendek között, valakik arra alkalmatosak. Azt is mondja, jobb házasságban élni, hogynem mint égni. Kire vala nézve mostan is egy becsületes ifijú, úgy mint ifi Nagy János uram őkigyelme Isten törvénye szerént kötelezve magát a szent házassági életre, mivel hogy pedig az édes jó uramat Isten ő szent felsége házasságnak gyümölcsével, magzatokkal megáldotta, és az őkigyelme tutorsága alatt felnevekedett Erzsók nevű leányát az feljebb említett ifijú, úgy mint Nagy János uram megkedveltette, melyre való nézve minket, mint eszközöket az feljebb említett becsületes ifjú elbocsátott kigyelmetekhez, és az feljebb említett leányzót miáltalunk kéreti magának, ha az Úristentül úgy vagyon elvégezve, jövendőbéli feleségül. Kívánnám is, hogy az Úristen e szent munkát vigye tökéletességre a maga szent nevének dicsőségére, és ezen becsületes ifijúnak örömére, tisztességére, szívesen kívánom! stb. 555