A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Goda Gertrud: Emlékművek születése Miskolcon (1945–1960)

(Diósgyőr, Vasutas hősök Miskolc, Hejőcsaba), addig a második világháború magyar áldozatainak 1989-ig, hivatalosan semminemű mementó nem állíttathatott! A szovjetbarát hatalom részéről még ezeket a régi katonai emlékeket is gyanú illette! Az 1914-18-as emlékmüvekkel kapcsolatban még olyan szélsőséges megnyilvánulásra is sor került, hogy az 1928-ban állított és négytagú családot bronzban megmintázó diósgyőri emlékművet (Aszalay és Gabay jelzettel) a közelében meghalt és eltemetett orosz katona okán, szovjet emlékműként igyekeztek újraértelmezni. A Hősök teréről a központi, nagy szovjet síremléket 1975-ben helyezték át a Tetemvár oldalában lévő rendezett és a mindig gondozott Hősök temetőjébe. Fontos kiemelni: ez nem eltávolítást je­lentett, hanem áthelyezést, de így is politi­kai feszültséget okozott! (Miskolcon a Bartók téren is volt szovjet emlékmű, ami 1989-ig eredeti helyén volt éppen abból a meggondolásból, hogy nem készült oda új műalkotás!) A második világháború magyar áldo­zatainak el nem sirathatósága az 1848— 1849-es forradalom és szabadságharc túldimenzionált megünnepléséhez vezetett. Tömeglélektanilag nagy szükség volt erre, ez egyfajta szelep szerepét töltötte be. A centenárium alkalmából országszerte sok száz Petőfi- és Kossuth-mellszobrot lepleztek le, s Miskolc városa egyre növekvő tekintélye okán egy reprezentatív, egészalakos Petőfi­szobor állítását határozta el. A feladat nagyságához mérten az idő kevésnek bizonyult. Az évforduló évében csupán a pályázat kiírására kerülhetett sor. Kocsis András (1905­1976) később Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész nyerte el a mű kiviteli jogát. A költséges emlékmű közadakozásból született, s az arra fordítható összeget a fiatal munkások a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DISZ) keretén belül gyűjtötték. Az ünne­pi avatásra - kicsit megkésve - 1951. március 15-én került sor, de azt fokozott érdeklő­dés övezte. A Petőfi-szobor megszületésének társadalmi indíttatásáról a posztamensre készült két dombormű árulkodik igazán. Az egyik a világszabadság, a másik a munkás-paraszt­értelmiség szövetségének gondolatát hordozza. (A 2000. évi térrendezés során azok lekerültek a kompozícióról, jelenleg a Miskolci Galériában találhatók.) A márványba faragott munkák igen didaktikusak, s messze elmaradtak attól a szobrászi eszmeiségtől, amit Kocsis András Petőfi alakjában megfogalmazott. A másfélszeres életnagyságú bronzszobor egy két méter magas - (eredetileg mészkő) posztamensen áll. A vándorló költő alakját a szobrász arra a Tetemvári vásártérre - (Petőfi tér) - tervezte, ami 1951 óta 5. kép. '56-os mártírok emlékműve (Tátra u. 1991-ig) (Fotó: Écsy Z. 1960 k.) 502

Next

/
Thumbnails
Contents