A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Csengeri Piroska: Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája legkorábbi időszakának települése a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Novajidrányt elkerülő út mentén végzett 2002. évi leletmentésről)

fázisának késői szakaszára keltezte, megjegyezve azonban, hogy a leletek legjobb párhuzamai Tiszavalk-Négyes anyagában találhatók.

19 Az AVK létrejöttének és ezzel együtt a Kárpát-medence É-i részén az első neolitikus életmódot folytató közösségek megjelenésének kérdéseire e helyütt nem térnék ki. A kialakulásban valószínűleg szerepe volt a kora neolitikus Cri§- és Körös-kultúrák hatásának, illetve egymásra hatásának.

20 Az AVK megjelenésével egy időben (kárpátmedencei középső neolitikum kezdete) tűnik fel Közép-Európa óriási területein a kezdetben rendkívül egységes jellemzőkkel rendelkező közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrája („Linearbandkeramik", LBK), a Dunántúlon és Szlovákiában a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája (DVK) elnevezéssel. Kialakulása a feltételezések szerint a kora neolitikus Starcevo-kultúra hatására történt.

21 Az egymással rokon, de mégis eltérő alap, vagy hatás lehet az egyik oka az AVK közép-európai vonaldíszes körön belüli különállásának. A Körös- és Starcevo-kultúrák legkésőbbi közösségei még léteztek a vonaldíszes kultúra kialakulásának idején (legkorábbi AVK és DVK fázis), amit az e periódushoz köthető leletanyagokban feltűnő vonaldíszes elemek is bizonyítanak.

22 A korszak időrendi kereteit a balkáni korai és középső neolitikum váltása, valamint az égeikumi késő neolitikum kezdete adja, mely időszak rendelkezik több kultúrában egyaránt feltűnő (és korhatározó) jegyekkel.

23 A vonaldíszes kultúrkör legkorábbi időszakát az újabb radiokarbon kormeghatározási eredmények alapján 5440-5070 B.C.,

24 illetve 5500-5200 B.C. közé,

25 a Körös-kultúra ezzel egyidős legkésőbbi fázisát pedig (1 o-val) 5770-5230 B.C. közé teszik.

26 A Mezőkövesd-Mocsolyás lelőhelyről (AVK 1. fázis) mért legtöbb 14

C-minta értékének átlaga 5400-5250 B.C.

27 Az AVK legkorábbi időszakának ismert lelőhelyei az Alföld középső és E-i részén találhatók. A legészakabbiak (Füzesabony-Gubakút, a Mezőkövesd környéki lelőhelyek és Tiszalúc-Sarkad) az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál terülnek el. Az eddig közölt lelőhelyek közül egyetlen, Kosice-Cerveny rak (Kassa) fekszik északabbra, melynek leleteit a magyar kutatás által elkülönített legidősebb AVK fázissal egy időbe sorolják.

28 Kalicz N. és Koós J. a jelenséget azzal magyarázta, hogy e neolitikus közösségek számára a sík vidékeken lehettek kedvezőek a gazdálkodás feltételei.

29 Emiatt tekinthető jelentősnek a mélyen a Hernád völgyében, Novajidrány határában talált, az AVK legkorábbi időszakához köthető településmaradvány, mely azt sejteti, hogy az 19 Kovács-£.,2001. 81. 20 L. legutóbb Raczky P., 1989., Nagy E. Gy., 1998., Kovács K, 2001. részletes irodalommal. 21 A kialakulásra és a legkorábbi fázisra vonatkozóan 1. legutóbb Kalicz N., 1995. további irodalommal. 22 Raczky P., 1983. 187-192., 1988. 27-32., 1989. 234-235. 23 Ez az időszak a Balkánon a VinCa A-Ciumesti-Piscolt-Dudesti I-Karanovo III—Zlatarski— Protokakanj (Kakanj)-Danilo I horizont, az Égeikumban pedig a Paradimi-Sitagroi I-Dimini I (Tsangli)közép- és dél-görögországi mattfestéses kerámia horizontja: Raczky P., 1983. 187-192., 1988. 27-32., 1989. 234. 24 68%-os valószínűség mellett, Glaser, R., 1991. 56. 25 Stauble, H., 1995., 235. 26 Hertelendi E. et ai, 1995. Table 1., Hertelendi et ai, 1998. Table 1. 27 Kalicz N.-Koós J., 2000b. 68-69., 2002. 74-75. 28 Kalicz N.-Koós J., 2000b. 46. Az ún. „protovonaldíszes fázist" („Protolinearbandkeramik") a „keleti vonaldíszes kultúra" kezdeti szakaszaként az 1970-es évek elején J. Lichardus különítette el: Lichardus, J., 1972a., 1972b. Az 1980-as években S. Siska kötötte ide a Cerveny rak-on előkerült leleteket, a periódust pedig a nyugati vonaldíszes kultúra első két fázisával, valamint a Szatmár-csoporttal helyezte egy időbe: 1. legutóbb Siska, S., 1989. 58-61., 113-118. A leletekről az első jelentést az ásató adta, megállapítva azok rokonságát a Staröevo-Cris-kultúrkörrel és összefüggését a Szatmár-csoport fiatalabb fázisával: Kaminská, L'., 1981. 129— 131., Obr. 66-68. 29 Kalicz N.-Koós J., 2000b. 46., Koós J., 2003. 147. 43