A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Csengeri Piroska: Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája legkorábbi időszakának települése a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Novajidrányt elkerülő út mentén végzett 2002. évi leletmentésről)

eddigi kép inkább a kutatás hiányosságából fakad. Feltételezhető, hogy az Alföld É-i részén megtelepült első neolitikus közösségek a folyók mentén mélyen behatoltak az Északi-középhegység területére. A lelőhely felfedezése, a feltárás és előzményei A novajidrányi lelőhelyet Lovász Emese fedezte fel 2002. április 22-én a 3. sz. főút 2001. novemberében átadott, községet elkerülő útszakasza mentén. Az újkőkori falu maradványait a közút két oldalán ásott vízelvezető árkok falaiban gödrök sötét foltjai jelezték, melyekből az AVK-hoz és a bükki kultúrához köthető edénytöredékek és pattintott kőeszközök kerültek elő.

30 Miután a talált jelenségek és a leletek egy gazdagabb település megbolygatására utaltak, leletmentés elvégzését tartottuk szükségesnek. A megmaradt településrészek kiterjedésének felmérése, és a feltárás helyének kijelölése végett 2002. július 17-én újabb helyszíni szemlét végeztünk a területen. Ennek során megállapítottuk, hogy a telepjelenségek nyomai a közút Ny-i oldalán húzódó árokban a községi temető ravatalozójától É-ra, az első mezőgazdasági parcellák végében kezdődnek, és mintegy 120 m hosszan követhetőek ÉK felé. Az úttól DK-re vasútvonal, majd azt követően a község első házai húzódnak, így a lelőhely kiterjedése csak az úttól ÉNyra lett volna vizsgálható, ahol viszont müvelés alatt álló, növényzettel fedett parcellákat találtunk.

31 Az egyetlen be nem ültetett, kaszálónak használt földterületet (094/3 hrsz.) választottuk ki a leletmentés helyszínéül.

32 A 2002. augusztus 26-án kezdett ásatás az október-novemberi csapadékos időjárás miatt november 27-ig elhúzódott.

33 A kijelölt 25x25 m-es szelvényben 25 objektumot tártunk fel, melyek mind egy, az AVK legkorábbi fázisába sorolható településhez tartoznak (1-2. kép).

34 A feltárt egységekből, valamint a szántott réteg alatt, 20-50 cm mélységben elhelyezkedő szürkésbarna színű, kevert neolitikus kultúrrétegből kis mennyiségben a bükki kultúra leletei is előkerültek, ami a Lovász Emese által megtalált darabokkal együtt arra utal, hogy a középső neolitikum folyamán legalább két, időben egymástól elkülönülő településsel kell számolnunk a területen. Ezek feltehetően egy, a Hernád akkori partjához közel eső ÉK-DNy-i irányú dombvonulaton húzódtak (2. kép). 30 A helyszíni szemléről készült jelentést 1. a Herman Ottó Múzeum (a továbbiakban HOM) Régészeti Adattárában a 3250-02 leltári számon. A bükki kultúra leletei között jelentős két restaurálható, gazdagon díszített edény. Az egyik egy karéjos peremű, négyszögletes szájú, csőtalpas tál, a másik egy feltehetően csőtalpas edény mélyebb, szintén négyszögletes felső része. A leletek egyelőre leltározatlanok. 31 A helyszíni szemléről készült jelentés: HOM Régészeti Adattár, 3337-03 leltári számú dokumentum. 32 Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a földtulajdonosnak, Kozma Bertalannénak és Oroszné Kozma Juditnak (Forró, Bercsényi u. 7.), amiért a területet a rendelkezésünkre bocsátották. 33 Köszönettel tartozom Sáfrány Andrásnénak, Veres Jánosnak, Hajdú Istvánnak és a feltárás valamennyi dolgozójának, amiért a legnehezebb körülmények között is kitartottak. 34 Ásatási szelvényünkben megtaláltuk a vízelvezető árokkal párhuzamosan, attól 16 m-re Ny-ra futó gázvezeték (Zemplén-Abaúj Gázszolgáltató Rt.) árkának a foltját, melyet közvetlen környezetével együtt kihagytunk a feltárásból. A szelvényt Kovács Imre földmérési vállalkozó (Alsózsolca, Móricz Zsigmond út 3.) mérte be. 44