A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Csengeri Piroska: Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája legkorábbi időszakának települése a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Novajidrányt elkerülő út mentén végzett 2002. évi leletmentésről)

A fenti nagyobb teleprészleteken kívül kisebb ásatási anyagokat is közöltek az utóbbi időben. Nagy E. Gy. Polgár-Kenderföldek (egy gödör) és Polgár-1. lelőhely (610. objektum),

10 Kovács K. pedig Tiszaszőlős-Aszópart (3 gödör) leletanyagát adta közre." Koós J. a szakrális szférához kapcsolható leleteket mutatott be két, MezőkövesdMocsolyáshoz közel fekvő lelőhelyről - Mezőkövesd, volt katonai repülőtérről, amelynek területén szórványleletek kerültek elő, valamint Mezőkeresztes-Nagy Tubulykáról, ahol több nagyméretű hulladékgödröt és két temetkezést tártak fel a korszakból.

12 A nagy felületű feltárások legfontosabb eredményének tekinthető, hogy az előkerült telepjelenségek és leletanyag feldolgozása, valamint azok természettudományos vizsgálatai révén lehetővé vált az AVK legidősebb fázisához tartozó falvak egy-egy nagyobb részletének rekonstruálása. Megállapították többek között, hogy a településeken az azonos tájolású házak sorokba rendeződve utcákat alkottak, az épületek pedig KözépEurópa más területeihez hasonlóan oszlopszerkezetes, ún. „hosszúházak" voltak. Ezek mindegyikét agyagkitermelés során ásott, majd hulladéktárolásra használt gödrök kísérték, illetve körülöttük temették el halottaikat magányosan, vagy kisebb csoportokban a közösségek tagjai.

13 A leletanyag mennyisége lehetővé tette a korszakban használt edények, eszközök és más tárgyak típusainak és díszítéseinek összegyűjtését, a szakrális szférához köthető leletek pedig közelebb vittek bennünket a neolitikum szellemi életének megismeréséhez.

14 A temetkezési szokások és a sírok mellékletei a korszak társadalmi viszonyaiba engedtek bepillantást.

15 Végül a természettudományos elemzések a korábbi hiányokat pótolva adatokat szolgáltattak, illetve szolgáltatnak e korai élelemtermelő közösségek gazdálkodásához, környezetükhöz fűződő viszonyukhoz, illetve a természetes környezet és változásai leírásához.

1 Az újabban előkerült és a korábban publikált leletanyagok alapján Kalicz N. és Koós J. megpróbálta felvázolni az AVK legkorábbi fázisának belső kronológiáját. Három fejlődési fokozatot különítettek el, melyek közül a korai fázist Kőtelek-Huszársarok, a középsőt Tiszacsege-Homokbánya, Rétközberencs-Parombomb és Tiszavalk-Négyes, a legfiatalabbat pedig Mezőkövesd-Mocsolyás és Füzesabony-Gubakút lelőhelyekkel képviseltették.

17 Legutóbbi publikációjában - a feldolgozás elsődleges adatai alapján Koós J. a Mezőkövesd környéki, viszonylag kis területen koncentrálódó lelőhelyek relatív kronológiáját is felállította. Véleménye szerint mindhárom leletanyag az AVK legkorábbi időszakának késői fázisába sorolható. Ezen belül a leletegyüttesekben feltűnő, már a klasszikus AVK-ra jellemző jegyek mennyisége alapján a legidősebbnek a mezőkövesd-mocsolyási falurészlet tartható, melyet Mezőkeresztes-Nagy Tubulyka telepjelenségei követnek, a legfiatalabbak pedig Mezőkövesd, volt katonai repülőtér leletei.

18 A Tiszaszőlős-Aszóparton előkerült településmaradványt Kovács K. szintén az AVK 1. w

NagyE Gy., 1998.82-85. " Kovács K.,200\. 12 Koós J., 2003. 13 Domboróczki L, 1997., 2001., Kalicz N.-Koós J., 1997a., 1997b., 2000b., 2002., Oravecz H., 1996., 1997., 2001. 14 Domboróczki L, 1997. 22-23., 2001. 211-212., Kalicz N.-Koós /., 1997a. 128-129., 1997b. 31-32., 2000b. 67-68., 2002. 61-74., Oravecz H., 1996. 58-59., 1997., 2001. 9-10., továbbá 1. még részletesen: Kalicz N.-Makkay J., 1977. 22-26., Nagy E. Gy., 1998. 74-85., Kovács K, 2001. 79-80., a szellemi életre vonatkozóan újabban: Kalicz N.-Koós J., 2000a. 18-22., KoósJ., 2003., Raczky P.-Anders A., 2003. 158-166. 15 Domboróczki L, 1997. 24., Oravecz H., 2001. 10-14. 16 Domboróczki L, 2001.211. 17 Kalicz N.-Koós J., 2000b. 69., 2002. 75. 18

A:oás'/.,2003. 152. 42