A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tarcai Béla: A négyesi Szepessy család története

A NÉGYESI SZEPESSY CSALÁD TÖRTÉNETE TARCZAI BÉLA A négyesi Szepessy család megjelenése Miskolcon Miskolc történetében fordulópontot jelentett az 1365. esztendő, amikor Nagy Lajos király az akkor még főleg szántóföldi és szőlőmüveléssel foglalkozó falusias települést mezővárosi rangra emelte és a koronauradalomhoz csatolta. E lépés következtében Miskolc lakosságának száma és összetétele fokozatosan megváltozott. Előbb a királyi tisztviselők kaptak, szereztek háztelket a városban, majd a más vidékekről ide költöző földbirtokos vagy föld nélküli nemesek és iparos polgárok színesítették a lakosságot. A mintegy százezer holdas királyi várbirtok 1540-ig volt az uralkodók - leginkább a királynék - közvetlen kezelésében. A későbbi királyok jó üzletet láttak a jól jövedelmező birtokban, s ezt a lehetőséget iparkodtak is kihasználni. I. Ferdinánd 1540-ben az egész birtokot eladta 20 ezer aranyforintért Balassa Zsigmondnak.

1 1563-ban az időközben özveggyé vált Balassáné, Fánchy Borbála, menekülni akarván a reá nehezedő terhektől, áron alul, 10 ezer forintért visszaadta a Kamarának. I. Miksa király már jó áron, 63 ezer aranyforintért adta tovább Perényi Gábornak,

2 részben örökjogon, részben zálogba. Ezzel kezdődött a várbirtok történetének zálogbirtokosi korszaka. Az egymást váltogató zálogbirtokosok sorában a mi szempontunkból Nyáry István szabolcsi főispán,

3 felső-magyarországi (kassai) főkapitány személye érdekes. A 17. század elején az ő családja uralta a birtokot, de hírhedten rosszul gazdálkodott, és a birtokrészeket egyre-másra zálogba adta. így és ekkor jutott zálogbirtokhoz Szepessy György és fia Mátyás. Ők azonban nem csak a Nyáryaktól, hanem a Haller családtól is vettek zálogba birtokrészeket. Emellett Szepessy György már birtokos volt felesége, czikóházi Czikó Katalin révén Miskolcon a Czikó utcában (a mai Kossuth utca). Miskolcon kívül a család birtoka volt Diósgyőr, Radostyán, Bábony, Parasznya, Kisgyőr, Csaba, Petri, Mohi, Mezőkeresztes, Mezőkövesd és a várbirtokhoz nem tartozott Varbó. Bővült a Szepessy birtok 1660-ban, amikor chernelházi Chernél György örökösei az I. Rákóczi Györgytől, Borsod vármegye főispánjától megvásárolt birtokrészeket a Szepessyeknek eladták. 1662-ben az ő kezükbe került a rokon borsodi alispán, Jászy János hagyatéka is. így a 17. század derekára a Szepessy család több részletben megszerezte a várbirtok mintegy 10%-át, és ezzel a vármegye és Miskolc egyik leggazdagabb famíliája lett,

4 Be is költöztek a városba, és majorságot létesítettek a Meggyesalján,

5 a mai Petőfi utca déli oldalának elején. További vagyongyarapodás következett be 165960-ban, idős Szepessy Pál alispánsága idején. Ekkor Pál feleségül vette a tibolddaróci 1 Komáromi J., 1972. 88-89. 2 Ua. 89. 3 Bekes D.-Veres L., 1984. 53. 4 Ua. 52. 5 Marjalaki Kiss L, 1987. 178. 309