A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tarcai Béla: A négyesi Szepessy család története

Thiboth (Tibold) Zsigmond özvegyét, kakasfalvi Csuda Zsuzsannát.

6 Vele újabb, jelentős öröklött birtokhoz jutott a család. Arról is tudunk, hogy az erőszakos birtokfoglalásról sem riadtak vissza,

7 és ez nem csak a Szepessyek esetében fordult elő. Az új birtokrendszert, amelyhez Heves és Pest vármegyei részek is tartoztak, Berentéről irányították. Ettől kezdve Berente lett az egész család és az egész vagyon irányító központja. A Thiboth örökséggel jutott - többek között - a család birtokába Miskolcon egy zsellérporta a Meggyesalján, továbbá egy szőlő, majd a „pénzen vett" de a város határán kívül fekvő korcsma, végül az un. Zalatnay malom, a Szinva diósgyőri határában.

8 Ezt a romos malmot Szepessy Pál újjáépítette és kendertörővel bővítette. A család eredete és története A Szepessy család ősi voltát több ismert tény, történeti adat és utalás bizonyítja. Nagy Iván szerint egy bizonyos Szepessy János 1409-ben Papos nevű helységben királyi adományt kapott, Anna és Dóra nevű lányai 1426-ban birtokokkal rendelkeztek Szatmár vármegyében. 1444-ben és 47-ben Szepessy László Szatmár vármegye országgyűlési követe. 1449-ben ugyancsak Szatmár vármegyében adománybirtokot kapott Péter és István. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a család a 15. században élt és gazdálkodott Északkelet- Magyarországon. A család korai történetét illetően a vélemények megoszlanak. Az 1925-26 évi Nemesi Évkönyv megállapítása szerint „a család eredete nincs tisztázva", és az ezzel kapcsolatos családi közlések is bizonytalanok.

9 Borovszky Samu, Borsod vármegye monográfiájának szerkesztője úgy vélekedik, hogy a család az 1046-ban, I. Endre király által kivégeztetett és a Miskouc család törzséből származó Vatta (Vatha) leszármazottja lehet, és ősi fészke az egykor mezőváros, Vatta volt. E feltételezés valószínűségét alátámasztja az a tény, hogy 1601-ben, az ősi vallás visszaállítását és a kereszténység eredményeinek elpusztítását követelő Vatta fia Janusnak I. Béla megkegyelmezett és birtokait is meghagyta, a család tehát nem halt ki. Az is tény, hogy a Szepessyeknek Vattán is volt birtokuk és kúriájuk, és hogy a törökdúlás után a család igencsak szorgoskodott a mezőváros újranépesítése körül. Borovszky szerint a család valószínűleg restellette ezt a dicstelen származást, vagy talán félelemből is titkolta. Mindezekkel szemben Vatta község történetének írói azt állítják, hogy a Vatha család és a Szepessyek között történelmi kapcsolat nincs.

1 Az első Szepessyek György fia Pál és Mátyás személyében 1620 körül tűntek fel Vattán.

11 A család ismert és bizonyítható története azzal kezdődik, hogy Debrecen környékén Szepes nevű településen két tanyát, valójában két nagyobb gazdaságot kezeltek. (Később Debrecen városától 24 ezer holdat próbáltak visszaperelni.) Nagyon valószínű, hogy családi nevüket erről a helyről választották, illetve az innen ment át a köztudatba. Ugyanebben az időben, a 16. században Budán is laktak, mert ezen a környéken is voltak birtokaik. A későbbi naplóíró, ifjabb Szepessy Pál szerint a Szepessyek „a királynak szolgáltak". Ebből arra lehet következtetni, hogy a nemességet is itt és ebben az időben kaphatták. 6 Miskolc története 1998. 11/81. 7 Szepessy B., 1893. 141. 8 Miskolc története 1998. 11/146. 9 Nemesi Évkönyv 1925-26. 281-82. 10 Takács L.-Kovács Zs., 2000. 48. "Ua.46. 310