A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szentesi Edina: A Borsod-Miskolczi Múzeum és az ősemberkutatás kapcsolata 1914-ig

2. kép. A Szeleta bejárata az egyik ásatás alkalmával az elzárást követően. HOM Negatívtár 381. Ezekkel a kutatásokkal egyidejűleg Gálffy Ignác, a múzeum bizottság elnöke állandó megfigyelés alatt tartotta az Avast, valamint az onnan előkerülő leleteket, melyek anyaguk és technikájuk tekintetében azonosak voltak a szeletai darabokkal. A közönség figyelmét is fel kívánták hívni a leletek és az őskőkor ügyének fontosságára, ezért a Herman Ottótól kapott Petőfi utcai paleolit eszköz képmásainak több darabját szétosztották a bizottság tagjai között, hogy azokat alkalmas helyeken függesszék ki. Körlevelet is küldtek e tárgyban a helybeli mérnököknek és építészeknek. Az 1906-1907. évben a múzeum őskökori gyűjteménye ismét tovább gyarapodott a Molnár János tanár által gyűjtött két őskori kőeszközzel, melyek ugyancsak az Avasról kerültek elő.

61 Herman Ottó úgy vélte, hogy Papp Károly és Kadic Ottokár geológusok vizsgálatai korábbi állításait és a diluviális ember létét egyaránt igazolták, és egy későbbi dolgozatában ezt a korszakot a „paleolit kutatás első korszaka" néven emlegette.

62 A két kutató jelentései alapján 1908-ban A borsodi bükk ősembere címmel összefoglaló értekezését is megírta, melynek végén elégedetten jegyezte meg, hogy „azzal a tudattal teszem le a tollat, hogy az ősember nyomát magyar földön biztosan kimutatnom sike..,.„ 63 rult . 61 Gálffy I.-LeszihA., 1909. 31-34. 62 Herman O., 1911. 110. 63 Herman O., 1908.504. 29