A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Siska József: ALTA NON ALTE (A ‘Sennyey család históriája)

kósház 12 Rft. Dámócon a drabant háza 12, a kocsma 30, malom a molnár házával 90 Rft. Leányváron a csizmadia varga háza 30, a kerülő háza 12, a malom 30, a kondás háza 10 Rft. Agárdon a kovácsműhely 20, a kerülő háza 10, a malom és a molnár lakása 100, a büdöstói pálinkafőző 30 Rft. A nagytárkányi takácsmester háza 20, Singalék háza 20, magtár 120, a molnár háza 15, a malom 70, Majertsik István háza 15 Rft. Pácinban a molnár háza a malommal együtt 80, kocsma 20, kerülőház 10, Gyöngyöl András háza 12 Rft. Karosban Király Imre háza 12, kocsma 30 Rft. Karcsán a kocsma és a malom 160 Rft. Sárkánypusztán a majorsági csűr 220, az akol és a gazda háza 60 Rft becsértékű. A felsorolt ingatlanokon kívül több kintlévősége van még az elhunytnak. Tartozás fejében már betábláztak az adósainál a megye tisztviselői 38 217 Rénesforintot és 200 császári aranyat. A több személynek adott 709 000 Rft. és 3100 császári arany kölcsön visszafizetése még folyamatban van.

1 Az 1848-as jobbágyfelszabadítás megszünteti a feudális birtoklási és gazdálkodási rendszert. A családhoz egykor tartozó falvak egymás után váltják meg magukat az úrbéri kötelmektől. Mindenhol szétválasztják az új gazdák földjeit a majorságitól. A tagosítás lehetővé teszi, mindenki egy tömbben kapja meg birtokát, amely a gazdálkodás költségeinek csökkenéséhez vezet. A fenti eseményekkel párhuzamosan zajlik a Bodrogköz árés belvízmentesítése, amelyből a 'Sennyeyek a munkálatok irányítóiként veszik ki részüket. Pál 1855-66 és 1880-86-os években, Lajos 1866-72 között látja el a társulat elnöki tisztét. 'Sennyey Miklós 1889-től alelnök, elnök, majd királyi biztos a belvízelvezető csatornák építésénél. A vízmentesítés megsokszorozza a Bodrogköz megművelhető területeit, ráadásul nagyon jó minőségű, a kezdeti időkben még magas terméseredményeket biztosító szántókkal. Az egykor legmocsarasabb Hosszúrétet bíró falvak határában figyelhető meg ez a tendencia. A 'Sennyey család ki is használja a betöltött tisztségből fakadó helyzeti előnyét és az olcsón felvásárolható, régi vizenyőkkel növeli meg tulajdonát. A 19. század második felében 'Sennyey Pál a Hegyalján is terjeszkedni kezd. 1852-ben alsóregmeci birtokot vásárol és visszaváltja hozzá a csörgői részeket. Újhelyben szőlőket, Legényén szántókat vesz. Az új szerzemény a családi levéltárban lévő elszámolások szerint gazdaságos, annak ellenére, hogy zsidó bérlővel üzemeltetik. Az innen származó nyereségük 1855-ben 5523, 1856-ban 5734, 1857-ben 1946, 1858-ban 7930, 1859-ben 9398 és 1860-ban 8345 váltóforint. Az 1857-es csökkenést a tárgyévi nagyarányú felújítási munkálatok, új beruházások okozzák. A bérlői lakot, a malmot építik át. A juhakolt bővítik és a kor követelményeinek megfelelő cselédházakat építenek. Sikerült megvenniük az időközben idegen kézre került battyáni kastélyt, a hozzátartozó birtokokat.

13 A bélyi uradalom tulajdonosa 1905-ben 'Sennyey Pál fia, Béla. A 6263,5 katasztrális hold területű birtok Battyán, Bély, Dámóc, Dobra, Nagytárkány, Révleányvár, Sátoraljaújhely és Zemplénagárd határaiban fekszik. Intenzív gazdálkodást folytatnak. A gabonaféléken kívül repcét, mákot, lóherét, magrépát, bükkönyt, dohányt termesztenek. Magyartarka szarvasmarhát, merinójuhot, mangalicát tenyésztenek. Ménesük is van. Nagyüzemi gyümölcstermesztés folyik. A birtok egyhatodát kitevő erdőket 40 éves forda szerint hasznosítják, szerszám és tűzifaként. A munkaerőt a helyi lakosokból és Nyitra megyéből toborozzák. Napszámbér a férfiaknak 100-200 fillér, a nőknek 80-160 fillér. A pácini ágnak két uradalma van. A cigándit 'Sennyey Miklós üzemelteti, aki Erzsébettanyán építtet magának udvarházat. Hozzá tartozik Cigánd, Karcsa, Karos, Luka (Bodroghalom) és Pacin. A 6600 magyar holdon a kalászosok mellett lucernát, 12 ZL. 1008/d. 205. no. 132. 13 ZL. VII.2/f. 41. doboz. no. 42. 296