A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Siska József: ALTA NON ALTE (A ‘Sennyey család históriája)

4. kép. 'Sennyey Béla és családja, 1903. ('Sennyey Anna családi fotóiból) ' ; :''..' •';

'"'-. .'•'•/.:'"••.;•' ' ,. .--, , ', • •. » ' " „" ', ""' '-f M ¥1:- í ' i £ ' €'•• r ^ • •. |'

: • ..•..' : -.'••• ••/••• • •. 5. Á:ép. Uzsonna a bélyi majorban, 1910. ('Sennyey Anna családi fotóiból) lóherét, repcét termesztenek. Magyar, szimentáli teheneket, angol és vegyesvérü lovakat, mangalica sertéseket tartanak. 1855 óta fácánokat tenyésztenek. Nagy területű gyümölcsöseik vannak. A napszámosokat helyből, az aratókat és a fűkaszálókat Mezőkövesdről és Galíciából toborozzák. Férfi napszámbér 100-200 fillér, női 80-140 fillér. A pácini kastélyban élő 'Sennyey István Karcsán, Nagykővesden és Pácinban birtokos. 6228 magyar hold földjén hatos forgóban gabonát, lóherét, lucernát, bükkönyt és repcét termeszt. Régi magyartarka szarvasmarhát, angol félvér, amerikai telivér lovakat, rackajuhot és mangalica disznót nevel. Kövesdi szőlőiben furmint és hárslevelű fajtákat tart, amelyekből a hegyaljaihoz hasonló minőségű bort készít. Birtokainak egy részét holdanként 18 korona évi haszonbérért adja ki. A munkaerőforrás és a napszám a cigándi uradaloméhoz hasonló.

14 1920-ban a csehek a felső részeken átvezető, stratégiailag és gazdaságilag fontos vasútvonal miatt kettészelik a Bodrogközt és a 'Sennyeyek birtokait. A földreformjuk során fillérekért veszik el a család földjeinek jelentős részét Bélyben, Battyánban és Csörgőben. Bély és Battyán határában államköltségen kolóniákat létesítenek cseh lakókkal, velük műveltetik a harácsolt területeket. 14 Bowvszky S., 1905. 182, 184, 185. 297