A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szentesi Edina: A Borsod-Miskolczi Múzeum és az ősemberkutatás kapcsolata 1914-ig

anyagát tanulmányozza, és a Szeleta-barlang anyagát ottani szakembereknek bemutassa. Itt Moriz Hoernes és Szombathy József az ősmedvecsontok kopását megvizsgálva elvetették az emberi beavatkozás lehetőségét, a nyomokat vízben történt hömpölygés által keletkezettnek vélték. A bemutatott faszeneket azonban emberi nyomoknak mondták, és a kutatás folytatását javasolták.

55 Kadic 1907. május 15-től június 30-ig folytatta az ásatást, melynek során az előző évben kiásott próbagödröt minden irányban bővítette. Végre siker koronázta munkáját. A pleisztocén rétegekből egész és tördelt, kopott ősmedvecsontok társaságában 40 paleolit kőszerszám került elő. Az első darab a barlang bejáratának szürke agyagából származó rövid és széles babérlevélhegy volt,

56 melyet még aznap este megmutatott a lillafüredi Peleházban nyaraló Hermannak, akivel „együtt örült ... a tudományos igazság győzelmének, az első hazai ősemberi lelet biztos, kézzel fogható bizonyítékának".

57 Ezt követte néhány nap múlva a többi babérlevélhegy, valamint más paleolitok (pengék, kaparok, vakarok, fúrók stb.). A kőszerszámok anyaga legnagyobbrészt ugyanaz a kékesszürke szarukő volt, mint az egyik Bársony-házi szakócának. Próbaképpen Kadic a főfolyosó hátulsó, sötét részében is ásatott, ahol a holocén és pleisztocén határán lévő mésztufa alól pompásan megmunkált babérlevélhegyet talált, mélyebbről pedig vastag, erősen szilánkolt jáspispenge került elő.

58 Kadic úgy vélte: „A miskolci pleisztocén ősember kérdése ezzel az ásatással teljesen eldőlt. A Sze/eta-barlangban talált paleolit kőeszközök kétségtelenül bebizonyították, hogy az ősember a pleisztocénben tényleg élt a Bükk hegységben. Tartózkodásának fő helye valószínűleg a miskolci Avas volt, ahol a szerszámaihoz szükséges kőanyagot szálban találta. Lakóhelyéül a hámori Szeleta-barlangot is használta, de valószínű, hogy a Bükk hegység többi barlangjait is felkereste." A tavaszi sikeres kutatások alapján a Földtani Intézet igazgatósága előterjesztésére a földmüvelésügyi miniszter az ásatások folytatását rendelte el. Az ásatásokat Kadic újabb 1000 korona költséggel október 18-tól december 3-ig végezte. Ekkor a barlang előcsarnokában és a főfolyosóban ismét 50 paleolit kőszerszámot talált, szépen megmunkált levélhegyeket és egyéb szilánkokat. Az ásatás legfontosabb eredménye azonban az volt, hogy a főfolyosó hátulsó részéből, bolygatatlan pleisztocén kultúrrétegből szénpor, faszén, hamu, tördelt és részben pörkölt ösmedve-csontokkal együtt számos paleolit kőeszköz, közte több szépen megmunkált babérlevélhegy került elő. Az ásatások eredményeit Kadic a Földtani Társulat 1908. január 8-i szakülésén ismertette, s később a dolgozat a Földtani Közlönyben jelent meg.

60 A Borsod-Miskolczi Múzeum igyekezett a kutatásokban segítséget nyújtani, kérésükre a diósgyőri m. kir. erdőgondnokság télre és a további kutatások szünetelése idejére elzáratta a Szeleta-barlangot az illetéktelenek bejutása elől (2. kép). Kadic O., 1915. a. 160. Kadic O., 1915. a. 160-161. Kadic O., 1937. 119. Kadic O., 1915. a. 161. Kadic O., 1915.a. 161. Kadic O., 1915. a. 162. 28