A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szentesi Edina: A Borsod-Miskolczi Múzeum és az ősemberkutatás kapcsolata 1914-ig

pedig Kadic Ottokár geológusokat bízta meg. A két geológus októberben kezdte meg munkáját. A Borsod-Miskolczi Múzeum ettől kezdve minden erejével támogatta a megye területén folytatott kutatásokat, bár az őskőkor erőteljesen meginduló ásatásait elsősorban budapesti szakemberek vezették. A múzeum 1906 májusában a látogatók hü tájékoztatása érdekében - mivel a gyűjtemények az évek folyamán jócskán gyarapodtak - Vezető a Borsod-Miskolci Múzeumban címmel kiadványt jelentetett meg, Leszih Andor szerkesztésében.

44 Június 29-én pedig a közgyűlés megválasztotta az új bizottsági tagokat. A múzeum bizottság elnöke Gálffy Ignác lett. A szakosztályok fölállása is megváltozott, valamint az egyes szakosztályokat is részlegekre bontották:

45 I. Régészet II. Művészet III. Néprajz IV. Természetrajz V. Könyvtár és levéltár A Régészeti szakosztály felosztása a következő lett: a) Történelem előtti rész, melynek vezetője Cseh Gusztáv; b) Történelmi rész, melynek vezetője dr. Jármy József; c) Numizmatikai rész, melynek vezetője Leszih Andor. Papp Károly geológus 1906. október 20. és november 10. között végzett kutatásaival, melynek során nemcsak Miskolcot és környékét, hanem a Bükk hegység geológiai viszonyait is megvizsgálta, bebizonyította Herman igazát és a miskolci diluviális ember létét. A kérdéses lelőhelyeket megvizsgálva kimutatta, hogy Miskolc területén van diluvium. Abban ugyan Halaváts Gyulának igazat adott, hogy a Bársony-féle ház alluviumra épült, a Szinva a diluviumban ugyanis jóval magasabb térszínen folyt, és a diluvium óta folyamatosan mélyítve medrét, már a mediterrán homok- és agyagrétegben folyik.

46 Abban viszont Hermannak adott igazat, hogy nem messze e helytől, az Avason megtalálható a diluvium, „s így igen egyszerű dolog, hogy a diluviális teraszról a kiszáradt Szinva bemosta a kőszakóczákat".

47 Az avasi temető földtani viszonyait tisztázva megállapította, hogy Halavátsnak annyiban igaza volt, hogy ez a terasz nem folytatása a Sajó völgyében lévő diluviális terasznak és nem függ össze sem a népkerti, sem a diósgyőri terasszal; azonban Hermannak is igaza volt abban, hogy az itt található „mogyoróköves föld" (andezittörmelékkel kevert nyirok) kétségkívül diluviális. Megállapította továbbá, hogy az ott talált Solutréi típusú nyílkő akár eredeti diluviális rétegből is származhatott. A Petőfi utcai „nyílkő" találásának helyszínén a vizsgálata során ásott szelvényben további hét „kőszakóczát" talált sárgásbarna nyirokrétegben. Ezt a réteget a diluvium legfiatalabb tagjának mondta és az eszközök anyagát az Avas Tűzkövesről, valamint a Jézus-kútja mellől származó kovának határozta meg. A további kutatások során nagy mennyiségben találtak „kőszakóczákat" az Avas környékén és a hegy több pontján. Vizsgálatai nyomán írt tanulmányában az iménti megállapítások mellett azt is leszögezte, hogy Miskolc környéke diluviális leletekben nagyon gazdag vidék, és Herman O., 1911. 109. Leszih A., 1906.62. SzendreiJ., 1911.629-630. PappK., 1907. 127. PappK., 1907. 128. 26