A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében
máshol is, a helyben történő előállítást választották. Erre a porkoláb 3 pattantyúst alkalmazott, akik folyamatosan jelentettek a munka állásáról. 208 A puskapor előállítása a salétrom esetében gondokba ütközött. A legfőbb gond a pénzhiány volt, a másik az előállításához szükséges eszközök, épületek hiánya. Az építkezések során ezekre is sort kellett keríteni. 1632-től egy uralkodói rendelet kimondta, hogy a vidéken készített salétromot be kell szolgáltatni a kassai Zeughaus-házba, ott készpénzzel fizettek érte. 209 Az ennek ellenére Regécen elkészült salétrom sorsa nem világos. Az udvarbíró panaszkodott, hogy a megrendelt pormennyiséget eddig nem kapták meg, azt Kassáról mindig máshová vitték. Az biztos, hogy valahol a vár alatt működött egy portörő malom, innen szekerekkel, melyeket a rozgonyi és a csicsvai uradalomból kaptak, hordták föl a várba a kész salétromot, szekerenként 18 mázsát. Kb. 100 mázsát kívánt az úr ekkor készíttetni. 210 A pattantyúsok tevékenysége, a puskapor töretésén kívül, a várbeli fegyverek állagának folyamatos ellenőrzése, azok karbantartása volt. Munkának nem voltak híján, ugyanis emellett Eszterházynak szándékában állt a romlott régi tarackok felhasználásával új tarackok öntése, melyhez egy ágyúöntőt kívánt fogadni. Az új tarackokat ekkor 23 fontos golyók lövésére tervezték. Elkészülésükről azonban nincs adat. 2 " Ellenben ismert, hogy Lengyelországból egy eperjesi kereskedő, bizonyos Madarassy György 1638 tavaszán kb. száz darab tarackkal jött a vidékre. Ebből Eszterházy úgy 10-12 darabot vett volna meg, bár az nem derül ki, hogy ezek állomáshelyének Regécet szánta-e? 212 Egy következő levélben már az udvarbíró érdeklődött a kereskedő nevében, hogy milyen kaliberű fegyvereket hozzon, azokat milyen névre vagy címerrel öntse ki, mert ezzel szeretne kedveskedni az úrnak. 213 Igazságszolgáltatás és rabok Porkoláb szavunk ma ismertebb jelentésére utal az egykori várnagyok, porkolábok rabtartó feladata is. Mint a vár többi épületére, így a tömlöcre is ő viselt gondot, a fogva tartottak őrzésére tömlöctartót alkalmazott. A tömlöc Regécen a kapu mellett helyezkedett el, ahol a rabok az állandó őrség folyamatos felügyeletére voltak bízva. Ennek ellenére a porkolábot arra utasították, hogy a szabadulásra szolgáló eszközöket, ásót, köteleket, horgokat, csákányt azonnal vegye el a raboktól. 214 Élelmüket nem kapták ingyen, valamilyen munkát végeztettek velük. A rabvasakat hagyományosan a vár kapuiban tartották. 1635-ben itt nagyszámú rabtartó eszközt inventáltak, így hét darab repedt, rabra való vasat, egyet a kapu közben felakasztva, négy nyakra való vasat és tíz bilincset. Ezeken kívül két vas akkor a rabok lábán volt. 15 A 17. század elejétől a kaotikus viszonyok miatt a központi bíróságok szerepe háttérbe szorult, teret adva az ezzel párhuzamosan erősödő vármegyei bíráskodási szer08 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 104. Fol. 178. 209 Korponay, 1878. 615. 210 P 108 Rep. 34. Fasc. D. Nro. 139. Fol. 160. 211 A 16. századtól gyakori a helyben öntött ágyú. Tarackokat, kisebb kaliberű ágyúkat a 17. században folyamatosan öntenek kisebb várakban is. Csiffáry, 2001 116. 212 P 108 Rep. 34. Fasc. D. Nro. 139. Fol. 161. 213 P 108 Rep. 34. Fasc. D. Nro. 120. Fol. 56. 214 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 80. 15. pont 2,5 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 85. 258
