A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében

Muníciók Az utasítások és a memorialék szerint az építkezések mellett a vár munícióval és fegyverekkel való felszerelése volt még a tisztviselők egyik múlhatatlan feladata. A vár hadi potenciáljának felméréséhez csupán az említett Czaig ház leltára és az inventáriumok szolgáltak segítségül, ezek is csak az Eszterházy-időszakra. A fegyverek, tűzszerszámok és a puskapor tárolására, ősidőktől fogva külön épületek a Zeughaus-, Czaig-, vagy cejt-házak szolgáltak a várakban. Regécen ebből több is volt, ezek a Felső-vár épületeiben helyezkedtek el. Valamelyiket 1636 után át kívánták építtetni, ezenkívül elrendelték, hogy a puskapor tárolására eddig használt bástya, alsó szintjének ablakát falazzák be.

205 Az 1635 januárjában és augusztusában felvett inventáriumban a sáfárház pitvarából nyíló bástya aljában a leltározáskor már nagyobb mennyiségű port említenek, talán ez lehetett az a helyiség. Az 1635. augusztusi leltár

206 szerint a Czaig-házban 55 darab öreg (nagyobb) szakállast, 28 kisebb szakállas puskát, 20 darab kanócos muskatért és két acélos", azaz zárszerkezetes muskétát, ezeken kívül a falakon és a bástyákon még 36 méret nélkül inventált szakállast említettek. Ezek lövedékeit a Czaig-ház előtt, az évek során változatlanul kilenc rakásban tárolták. Három rakásban -1750 db kisebb, négy rakásban -1100 db nagyobb golyóbist, valamint két rakásban -280 darab méret nélküli lövedéket. A pattantyúsok házában emellett még 10 ezer darab vassal borított óngolyót és nagyobb mennyiségű golyóbist, „kinek számát nem tudják sok ezer" leltároztak. Ugyanitt 4 tonna kartácsba való vagdalt golyót, a kútbástyán még 17 darab cserépedényben tárolt kartácsnak való vasakat írtak össze. Szakállas és tarackgolyók öntésére szolgáló formából kilencet inventáltak. Tarack mindössze öt volt a várban, ezeket két helyen, a Nyári bástyán és a Kerek szöglet bástyán helyezték el. Kaliberükről semmit nem tudunk, a beléjük való golyókról is csak annyit jegyeztek meg, hogy tarackba valók. Ebből nagyon keveset, 72 darabot leltároztak, de nem kizárt, hogy a Czaig-ház előtt deponált golyók között volt ezekbe való is. Használható ágyú csak a kútbástya mellett állt, valamint a kapu bástyán volt még egy, ez viszont repedt, tehát hasznavehetetlen volt. A használható ágyú kalibere a várban inventált 125 darab 25 fontos golyó alapján ismert. Agyúhoz való láncos golyóból 11 -et írtak össze. A leltározott négy seregbontóból kettő négycsövű, egy három- és egy ötcsövű volt. Tüzes szerszámok néven vettek leltárba gyújtóalkalmatosságokat, a következő neveken:„...Liükas kalacz forma..., ... hosszú fára csinált..., ...golyóbis formán csinált..., ...perecformán csinált, lámpásokhoz való..., ...fazekacskába csinált...". Puskaport ekkor összesen 50 nagyobb, 3 kisebb tonnában, nyolc megkezdett, valamint a várban az épületekben még 10 tonnában írtak össze. A Czaig-házban, a fegyverek mellett itt tárolták a puskaporgyártáshoz és a tüzeléshez szükséges egyéb felszereléseket: vászont, kanócot, szitát, rostát, szurkot, ként, timsót stb.,

207 melyekből ha hiány volt, akkor pénzt is költhettek beszerzésükre. Fontos, hogy a visszaszorítandó kiadások ellenére a tüzes szerszámok készenlétben tartására és a puskapor beszerzésére is költhetett az udvarbíró, mert ezt Eszterházy különösen fontosnak tartotta. Az utasítások szerint a kassai Zeughausból nehezen lehetett puskaporhoz jutni, ezért mint a korszakban P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 104. Fol. 177. P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 85. P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 104. Fol. 177. 257