A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében
szerkezet lehetett, hozzá Kassáról kívántak ácsot szerezni. A külső palánkon kívül egy „belső palánk"-ot is építettek, de ma nem ismert, hogy ez hol állt. 197 A palánk 1635-ös kiterjedésére és befogadóképességére nézve fontos adat, hogy az ott épült egyik pincében 600 hordót inventáltak. 198 A sernevelő és a portörő malom épülete is feltűnik az iratokban, ezek szintén a palánkban állhattak. A váltás miatt megfogyatkozott várba deszkákon, léceken, szarufákon, zsindelyeken és zsindelyszegeken kívül az építkezésekhez szükséges szerszámokat is be kellett szerezni. ,Ahoz négy öreg és két faragó fejszét, öreg négy fúrót, egy öreg és kisebb fúrót, húsz ásót, harminckét lapátot (kiknek a széliket a cigányok is megvasazzák), húsz temető kapát, húsz csákányt és ötven két kézi kosárt és még ötven talicskát csináltasson és kit a czeig házban s kit más alkalmatos helyen a várnak bizonytalan szükségére tartson készen kegyelmed." A természeti hatásoknak erősen kitett építmények, azok fedése, a lépcsők, állások építése, valamint a palánk állandó reparálása nagy mennyiségű fát igényelt. Az 1646-os urbárium szerint „karácsony fája" címen minden évben 40-50 szekér fát kellett a fonyiaknak, vilmányiaknak és a baskóiaknak a várba szállítani. Ez akár tűzifa is lehetett, viszont a tavaszi építkezésekhez az egyik utasítás szerint a vár előtt felhalmozott deszkákat kellett felszállítani, mihelyst „a várnak jeges útjai is elolvadnak". Ezen kívül a várhoz tartozó erdők - számadási kötelezettség mellett - korlátlanul szolgálták a várbeli építkezéseket. 1635 után, a megváltozott igények miatt több várbeli épületet fel kellett újítani. A legtöbb reprezentatív helyiséget ezután raktárnak használták. A korábban lelakott, vagy teleszemetelt helyiséget ki kellett meszeltetni - még ha nem is lakták őket 1635 után bejáratukra új ajtókat, zárakat rakva, a hétköznapi használat elől elzárva kellett tartani azokat. 201 Egyik ilyen helyiség volt a középső várban lévő „asszonyok háza", melyben 1635 nyaráig borokat tároltak. Ezt szemelték ki a várba érkező nemes urak, így az Eszterházy család tagjainak lakóhelyéül, ezért innen a borokat kihordták, a helyiséget kimeszeltették, bele új kályhát, bútorokat készítettek. 202 Az 1635 augusztusi inventárium már jól felszerelt, lakható helyiségként írja le. Állandóan karbantartásra szorultak a vár csatornás kútjai, a ciszternák. Ezek tűzvédelmi és élelmezési szerepe mellett az építkezésekhez szükséges vizet is ezekből nyerhették. Alaghy a palánkban egy kutat is ásatott, emellett a vár egyetlen élő kútját is javíttatta. Az inventariumok elemzése során kiderült, hogy az „eleven kút" a várudvar déli, a ciszterna pedig az északi felén állt. Emellett a felső vár déli részén került elő az ásatások során még egy sziklába vájt ciszterna. A víz utánpótlásáról a csatornák folyamatos karbantartásával gondoskodtak. Az élő kút vize, mint korábban szerepelt, ihatatlan volt. Aszalay jelentése szerint rendkívül hasznos lenne, ha ezt megújítanák. ° 3 Az építkezések azonban a többszöri utasítások ellenére sem haladtak a kívánt tempóban. 1637-ben írták Eszterházynak, hogy az állások és azok fedése már-már életveszélyes, a lyukakon akár ki is lőhetni, a vár védelmére. 204 197 Felépülte után két drabant állott őrt kapuján. A ma ismert váron belül, vagy a külső palánk és a vár között létesülhetett. 198 E156Fasc. 96. Nro. 13. 199 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 104. Fol. 177. 200 P 108 Rep. 34. Fasc. D Nro. 129. 201 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 80. Fol. 94. 202 P 108 Rep. 34. Fasc. D. Nro. 129. Fol. 131. Az asszonyok háza egyébként az Alaghy által épített új épületek közelében állt, ez a szárny alkothatta a kápolnával együtt a vár lakhatóbb részét. 203 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 82. 204 P 108 Rep. 34. Fasc. D. Nro. 139. Fol. 55. 256