A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében

Alaghy kőépítkezéseire nézve több adatunk van. Az 1635. augusztusi inventárium szerint, a középső vár „Új ház" nevű részében három helyiséget leltároztak úgy, mint Alaghy által emelt új épületeket. (Belső Bot, Bott élőt való ház, Külső ház). Közvetlenül ezek után inventálták a kápolna helyiségét, mely nem kizárt, hogy ezen építkezések idején keletkezett.

190 Ebből az időszakból csak az 162l-es számadáskönyv és a konvenciók ide vonatkozó részeit ismerjük. Az építkezéseket vezető két személy bizonyos (kassai) Kőműves Tamás és Franciscus nevű fundálok voltak. Tamás mester 1621 júliusától októberig hetente 3 Forintot kapott, két inasa hetente 2 Ft 50 den.-t. Karácsony előtt a fundáló egy hétig kapott még három forintot, de ekkor már bizonyára nem dolgoztak. A terveket helyi kivitelezőkkel valósították meg. Mihály, szántói kőműves bére ugyanebben az időszakban 2 Ft 25 den. hetente, Ráad Jakab kőművesnek ugyanígy hetente 1 Ft 75 den., Kőmives Bálint 1 Ft 50 den.; Kőmives Simon 1 Ft 50 den., Kőmíves János (Lengieny?) 1 Ft 25 den., Mátyás munkácsi kőműves 1 Ft 75 den., Kőmíves Urbán egy összegben 25 Ft-ot kapott az építkezések időtartamára. Tudjuk, hogy az asztaltartás kiváltságával csak ketten, fundáló uram"

191 és Tamás mester rendelkeztek. A többieknek személyre lebontva volt konvenciójuk: hússal, gabonával, kenyérrel, vajjal, borral, stb. Az építkezésekhez használt követ a vár oldalában kővágók bányászták, a számadáskönyv szerint a „bástyához, és a kerítéshez". Sajnos nem tudni, hogy melyik fal és bástya épült ez időszakban.

192 Az építkezésekkel egy reprezentatív és lakóhelyfunkciókat ellátó épületrész jött létre, mely a későbbi évtizedekben is mint a vár egyik leginkább lakható része jelent meg a forrásokban.

193 1635 után két helyen lehetett kőépítkezés a várban. Az egyik a vár észak-keleti részén a felső vár keleti, korábban kidőlt fala mentén, a másik egy bizonyos beazonosíthatatlan „új bástyán", amin azonban már az állásokat építették. Feltehetően ez lehetett az Alaghy által épített bástya. A falazáshoz négy, tállyai kőművest fogadtak, s tudjuk, hogy nem haladtak olyan tempóban, mint azt az úr kívánta volna. Ellátásukról az udvarbíró gondoskodott, valószínűleg főztek is rájuk,

194 fizetségül a számtartóval együtt az udvarbírótól 1636-ban 35 Ft 82 den.-t kaptak.

195 A korszak kőépítkezései mellett azonban a váron kívüli faépítkezései voltak dominánsabbak. Miskolczy 1636-os utasításából pontosan látszik, hogy kb. fél évvel a vár átvétele után a folyamatos levélváltást és vizitációkat követően, Eszterházy már átlátta a legfontosabb teendőket. Az 1636-os utasításból kiderül, hogy az épületeken, azok tetőzetén, a lépcsők, fokok faszerkezeteinek fedésén, nemkülönben a várat övező fal egy részén sürgős javításokat kellett végrehajtani, az erősséget fegyverekkel, szerszámokkal, lőszerrel ellátva, azt újra lakhatóvá, védhetővé, használhatóvá kellett tenni. Mivel a vár 1635 után leginkább raktárként funkcionált, a gazdasági épületek új szempontok szerinti megújítása is szükségessé vált. Elsősorban a palánk és épületei igényeltek nagy mennyiségű fát.

196 Fontos építendő épület volt a palánkbeli száraz malom, mely bonyolultabb 1 Nem kizárt, hogy ezt is a mélyen katolikus Alaghy építette. Szabó, 1999. 58. 191 Bizonyára Franciscus mester. 192 P 108 Rep. 34. Fasc. B. Nro. 39. 193 Az említett palotarész helyiségeinek egyikében egy festmény függött, mely a halott Alaghy Menyhértet ábrázolta. A kápolna 1635-ben és 1639-ben leltározott gazdag felszerelése a birtokosok hitbuzgóságáról tanúskodik. 1635. augusztus 8.-i leltár: P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 85.; 1639-es : P 108 Rep. 34. Fasc. D. Nro. 141. 194 Fasc. 409. Nro. 15. 195 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 101. Fol. 169. 196 Ennek javítása és építése volt a főporkoláb egyik sarkalatos feladata. 255