A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében

Serfőző épület is volt a palánkban, erre különösen ügyelnie kellett az udvarbírónak, hogy ne hagyja megfogyatkozni az épületet és a sörfőzés tartozékait. Miskolczy György udvarbíró második utasításában már a sörfőző személy is szerepel. A sörfőzés az Alaghyak idején is külön ember, a sernevelő feladata volt, kinek fizetségül a sörkészítés után maradt maláta, sör alja és élesztője járt.

178 Ezt azonban sokallta az új birtokos és a sörfőző jövedelmét az új konvenció szerint már pénzben szabta meg. A komlót a rozgonyi jószág adta, de a vár alatt is termesztettek, talán a regéci, sándorfalvi és a főnyi jobbágyok által művelt sernevelő réten. Árpából és búzából is főzhettek sört, ezeket az uradalom terményeiből fedezték. Komlót csak az 1646-os urbárium említ, ezt a vilmányiak adták, évente nyolc köböllel. A főzéshez szükséges eszközöket azonban egyetlen esetben sem inventálták. Az itt készített sörből járt a prebendásoknak és a kocsmákra is, sőt a rozgonyi jószág kocsmáiba is innen vitték a sört.

17 A sáfárházban 1639-ben leltározott eszközök

180 azt bizonyítják, hogy párlatot is főztek a várban. Ezt a forrás szerint bor aljából készítették, melyet aztán kerámiakorsókban tároltak. Az urbáriumban szerepel, hogy törkölyből is adtak tizedet, ebből pálinkát is főzhettek tehát. Nem kifejezetten élelmiszernek tartották,

181 de készítése és felhasználásának egyik módja miatt ide sorolható az ecet, azaz borecet. Ezt romlott, megsavanyodott borokból készítették, mégpedig állandóan erre a célra szolgáló átalagokba, ecetre töltve készítették. Általános savanyítószerként is használhatták a konyhában. Gabona, egyéb élelmiszerek A harmadik alapvető élelemtípus a gabona illetve az ebből készített kenyér és az említett sör volt. A vár gabonaszükségletét az uradalom csak nagyjából fedezhette, mert 1636-ban a rozgonyi és a szinai uradalomból is küldtek gabonát.

1 2 A terméskilenced, a dézsma és a majorsági földekről betakarított gabona egy részét használhatták fel a várbeli élelmezésben. Ez az urbárium, az inventáriumok és az utasítások szerint lehetett búza, abajdóc, azaz rozzsal kevert búza, árpa, illetve a takarmányozáshoz használt zab. Ezenkívül kölest is termesztettek. A búza lisztjének legnagyobb részéből kenyér, kalács, ritkán valamilyen tésztaféle (kelt tészta, lángos) készülhetett. A kölest kása formájában fogyasztották. A vár minden más élelmiszerrel való ellátásában fontos szerep jutott a vár alatt egykor állt majorháznak.

183 Az ott dolgozó cselédek és majorosok jövedelmét a várban szolgálók jövedelmével együtt szabályozták,

1 és az ott megtermett javakat szinte kivétel nélkül a vár ellátásában használták fel. Ezek közül a tejtermékek, a vaj, a túró, brindza, illetve a sajt állt a várba szállított termékek élén. Ezek mellett tojást is vihettek innen, a falvak ajándékán kívül. Minden, amit nem fogyasztottak el, azt az udvarbírónak szigorúan pénzzé kellett tennie valamelyik közeli piacon.

185 A majorban valószínűleg, de a vár 178 El48. Fasc. 409 Nro. 12. 179 E148. Fasc. 409 Nro. 15. 180 „Rézedény, melyben égett bort égetnek fedelével együtt, csövek nélkül. Egy réz korsó. Nagyméretű réz fazék 2 db." 181 A nedves lőpor újrahasznosítását végezték ezzel. Csiffáry, 2001. 126. 182 P 108. Rep. 34. Fasc. C. Nro. 104. Fol. 178. 183 Ennek helye nem ismert. A vár alatti majorok kiemelt szerepet játszottak a kisebb várak mindennapi élelmezésében. Simon, 2000. 131. 184 Ez a mindenkori udvarbíró utasításában szerepelt. 185 A várbeli megromlott, vagy romlásnak indult terményekkel is kereskedtek, erről is maradt fenn tétel az 1637-es számadási kivonatban. 253