A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében
Az utasítások és a relatiok szerint a porkolábok váron kívüli legfontosabb feladata a nagy kiterjedésű erdőbirtok felügyelete, a határok járása, illetve az erdőügyekben felmerülő vitás dolgok elsimítása volt. Az erdőgazdálkodásból fontos jövedelmek származtak, a fakitermelésen keresztül a makkoltatásig, valamint az erdőbírságokat is beleértve. Itt is meg kell említenem, hogy Telkibánya, illetve Gönc ebből a szempontból több éven keresztül problémás esetnek minősült, hiszen 1635-39 között az iratok többségében sűrűn megjelent a fegyveres összecsapásokig fajuló határvita. 66 A porkoláb ezért kiterjedt felügyelői rendszert működtetett, az ispánokkal, székelyekkel folyamatosan járta az erdőt. Aszalay egyik levele szerint erdészt ekkor még nem alkalmaztak. 67 Ezzel együtt az uradalom számára tiltott erdőrészek területe is az ő felügyelete alá tartozott, a szintén tilalmas halas és rákos patakokkal egyetemben. A várakban szolgálatot teljesítő tisztviselők a rájuk bízott hatalom és a sok irigy miatt többször kerültek pletykák, rágalmak középpontjába. A korszak egyik közhelye lehetett a zsarnokoskodó várkapitány, illetve a kapzsi udvarbíró, aminek a korábbi század körülményeit ismerve, jócskán volt valóságalapja. Regéc esetében sem volt ez másképp. A porkolábot, Gyöngyössyt a tiltott erdőrészekben való, saját célra történt favágásokkal, a szegénység sanyargatásával, a tisztviselőkkel való rossz bánásmóddal és összeférhetetlenséggel vádolták. Többek között azért, mert kevesellte a neki rendelt élelem mennyiségét. 69 Ezeket a rágalmakat azonban Eörsy vagy Kígyóssy azonnal meg is cáfolta egyik relatiojában. A vádaknak nem volt alapjuk, veszekedés is csak egyszer történt a kulcsár és Gyöngyössy között, más azonban azóta sem történt 70 . Eszterházy ennek ellenére rendre utasította tisztjét, mert a kapitány dolga a várra való vigyázás és ahhoz is tartsa magát. A két főtiszt visszaéléseinek megakadályozására folyamatos elszámolási és jelentési kötelezettséget írtak elő, illetve azt, hogy csak egymás, és az úr véleményének ismeretében hajthattak végre önállóan rendeleteket. 71 A porkolábok hivatali tevékenysége nagyrészt a várhoz kötődött, utasításaikban folyamatos ott-tartózkodást kívántak meg. Annak ellenére, hogy a tisztek többsége mindkét időszakban rendelkezett házzal az uradalom területén, a porkolábok számára az inventáriumok tanúsága szerint lakóhelyiségeket tartottak fenn a várban. Az Eszterházyidőszakban a fő- és viceporkolábnak külön helyisége volt, ezeket a kapu közelében leltározták. Egyszerű felszerelésük között kályhát, ágyakat, székeket, asztalt találunk. Egyéb tisztviselők, katonák, szolgálószemélyzet A várat és az uradalmat közvetlenül irányító, illetve az úr utasításait végrehajtó tisztviselőgárda mellett nagyobb számú kiszolgáló személyzet működött. Ezek konkrét feladatok útján, meghatározott területek jövedelmeiért, működéséért feleltek. A perceptor, a fiscus, a számtartó, a kulcsár, a sáfár, a majorgazda, a pásztorok az udvarbírótól, a viceporkoláb, a székelyek, drabantok illetve a többi katonai személyzet a porkolábtól függtek, feladataikat e két vezető személytől kapták. A váruradalmak tisztviselő 66 A 16-17. század fordulóján a füzéri örséggel voltak fegyveres összecsapások. Simon, 2000. 113. 67 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 82. 68 Kenyeres, 2002. 79-80. 69 P 108 Rep. 34. Fasc. D. Nro. 139. Fol. 161. 70 P 108 Rep. 34. Fasc. D. Nro. 139. Fol. 55. 71 Az úrnak járó büntetéseket, bírságokat nem volt szabad az úr tudta nélkül, vagy akár saját kontóra beszedni, mert az is a szegénység elnyomorodásához vezet. 237
