A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében

Regécen is, imádsággal zárták vagy nyitották a kaput. A felnyitáskor külön meg kellett győződni arról, hogy a kapu előtt nem ólálkodott-e ellenség.

59 Az utasításpontnak azonban ellentmond az, hogy más iratok szerint a vár kapuit állandóan zárva kellett tartani. Napközben a vár kapui valószínűleg nyitva voltak, étkezési időben pedig biztosan. Ekkor a vár kulcsai a porkolábnál voltak, aki ebben az időben jött, még a palánkba sem engedték be, csak ha fentről hír jött, hogy bebocsáthatják.

60 Gyöngyössy János utasítása megemlékezik a kerek bástyán nyíló kis felvonós kapuról, valamint a palánk leveles kapujáról, ami a kovácsműhely mellett volt.

61 A regéci kapuk előtt még egy sorompó állta el a várba igyekvők útját. A vár közrendjére, erkölcseire is a porkoláb vigyázott. A katonai személyzet felett, a várban tartózkodó egyéb személyek kihágásaira jogilag, mint a vár gazdája ügyelt. Idegenek csak az ő engedélyével tartózkodhattak a várban, azokon a helyeken, amiket számukra kijelölt. Azon rangosabb rendbontókat, akik nem kívánták a porkoláb főhatóságát a váron belül elismerni, az utasítás szerint „a várnak szabadsága szerint másképpen is megszólítsa ...". Vérig menő viták esetében viszont, nemesre és nemtelenre is - az úr tudtával - törvény szerinti büntetést kell kiszabni. Ugyanígy főbenjáró bűnnek tartották az egymás elleni áskálódást és káromkodást, mert szerintük ez mérgezte legjobban a kényszerű együttlétben élő várlakók mindennapjait.

62 Nem tudni, hogy mennyi idő alatt alakult ki, de az 1635-ös átvétel során tapasztalt higiéniás körülmények nem lehettek általánosak a korszak váraiban. „Mmémü és mennyi undoksággal és büdösséggel legyen tele a vár, átalság csak kimondani is, holott nem csak a vár piaczi, de a házak is, mind az alsó, mind a felső várban s aszerint némely pinczék is és grádicsok is... és ajtók közi is raknak szeméttel és undoksággal: hogy azért porkoláb uram minden házakból és pincékből, mindennemű eféle szemeteket és undokságot kitisztíttasson, késedelem nélkül szükséges." Rezidenciaként működő központban az úr jelenléte miatt, távolléte idején pedig a porkoláb szigorú felügyelete miatt nem cselekedhettek az ott lakók ilyet. A közösségi illemhelyek hiányára már 1632-ben is utaltak,

64 majd az átvétel után is sürgették a porkolábot, mielőbb építtetne „...közönséges árnyékszékeket...". A tűzvédelem és annak megelőzése érdekében tett intézkedések is sarkalatos területét képezték porkoláb és vicéje feladatköreinek. A vár területén, több helyen víztárolásra szolgáló kádakat kellett felállítani, olyan helyeken, ahol a virrasztók könnyen hozzá tudtak férni, emellett ezeket vízzel tele kellett tartani.

65 A vár egyetlen élő kútja mellett - melyet még Alaghy Menyhért ásatott - a ciszternák vize is szolgálhatott tűzoltásra. Az aktív tűzvédelem mellett a prevencióra is gondot fordítottak. A sok faépítmény, zsindelyezés miatt a nagy szélnek kitett kémények állandó tisztán tartását, fáklyák, gyertyák helyett lámpások rendszeresítését rendelték még el. A tűzoltást szolgálták a vár kapujában inventált botok és egy rézfecskendő is, melyekkel tűz esetén az iratok szerint elsőként a Czaig-házat és a vár kapuját kellett megóvni. 9 Rákóczi emberei egyébként folyamatosan portyázhattak a környéken, Eszterházy nem érezhette biztonságban birtokát. 60 P 108 Rep. 34. Fasc. C Nro. 80. 6. pont; E 148. Fasc. 409. Nro. 15.; A szepesi vár 1637-es utasításában az áll, hogy a porkolábnak, ha fontos ember érkezett, természetesen azonnal abba kellett hagyni az étkezést és a kapura kellett sietnie. E 210. Milit. 49. cs., 94. t. 61 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 80. Fol. 93. 62 P 108 Rep. 34. Fasc. C Nro. 80. 17. pont 63 P 108 Rep. 34. Fasc. C Nro. 79. 10. pont 64 Kemény, 1915.72. 65 1612-ben Eszterházy Munkácson is ugyanilyen kádak létesítését rendelte el. Péter, 1985. 48. 236