A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében

A porkoláb és az udvarbíró feladatai nem mindig voltak teljesen elkülönítve, több hatásköri vita és összetűzés eredményeként alakult ki a 17. századra munkamegosztásuk.

54 Az emberi tényezőt azonban nem lehettett kizárni, ezután is gyakoriak lehettek a kisebb-nagyobb viták. Az utasítások elmaradhatatlan része lett így a tisztek közötti egyetértés és béke megkövetelése, illetve a másik hivatalának megbecsülése, melyet a közös munka elengedhetetlen kellékeinek tartottak. Az Alaghy- és Eszterházy-korszakból három porkolábot ismerünk. 1620-ban Saary Mátyás volt a porkoláb, 1621-től Pinkocy Mihály.

55 1632-ben Szunyoghy Mátyás,

56 1635-től talán 1644-ig Gyöngyössy János töltötte be ezt a tisztséget. Közülük Gyöngyössyről lehet a legtöbbet megtudni. Az Alaghy-féle konvenciókban már szerepelt egy hasonló nevű drabant, de 1630-tól már bizonyos, hogy az uradalom területén lakik, ugyanis több alkalommal kölcsönöz az özvegy Alaghynénak kisebb összegeket. Az 1635-ös urbárium kiegészítésében szerepel szántói exempta háza, melyet 250 Ft-ra becsültek. Tehát ha 1635 után a várban kellett is laknia, bizonyára sokat megfordult közeli házában, ha pedig a provisor távolléte miatt az uradalom területén járt, a várba minden bizonnyal már nem ment vissza.

57 A tisztviselők tevékenysége A porkoláb és udvarbíró között nem csak a felelősség és a hatáskörök dolgában volt különbség, hanem abban is, hogy tevékenységüket hol folytatták. Az udvarbíró az uradalom egészén, sőt azon kívül is ellátta a földesúr által vázolt birtokpolitikai teendőket. A porkoláb munkájának nagy részét a vár és környékén végzett munka tette ki, hatásköre csak az erdők tekintetében terjedt túl a vár falain. A következőkben a két tisztség azon feladatait szeretném bemutatni, melyek a várral és az ott élőkkel álltak kapcsolatban. Bemutatnám a porkoláb és az udvarbíró tevékenységét, az élelmezésben, építkezésekben, személyi ügyekben betöltött feladatukkal együtt. Az 1635-ös utasításban még nem, a következő évek memóriáiéiban viszont gyakran szerepel a várban folyó építkezésekre való felügyelet, melyet a folyamatosan várban lakó porkoláb látott el. Ő tudta, hogy milyen feladatok várnak elvégzésre, az udvarbíró által kirendelt munkaerőt ő irányította a munkahelyekre, azonban tevékenysége a korábbi időszakokhoz képest már csak a pallér szerepében merült ki, a valódi szervezőmunkát és az építendő épületek feletti rendelkezést már az udvarbíró mondta ki.

58 Az anyagokkal, a munkaerővel és a mesterekkel - mivel ezek az uradalomból kerültek ki - is ő rendelkezett. Az egészről számadási kötelezettség terhelte az udvarbírót, aki az átadott anyagokról nyugtát kérhetett a porkolábtól. A palánk kapuja, és minden kapu a főporkoláb, vagy első porkoláb felügyeletére, építésére volt bízva, a mindennapi élet fontos eseménye volt ezek nyitása és zárása. Dobszó mellett, mindennap ugyanabban az időben, fegyveresen, az összes drabantnak jelen kellett lennie az eseményen. Több utasítás szerint ,Jézus" kiáltással, vagy mint 54 A témára lásd Kenyeres István munkái. Christoph Görtschacher német kapitány és Thomas Prandorffer udvarbíró esete az 1550-es évekbeli Trencsénben. Kenyeres, 1997. 129. 55 P 108 Rep. 34. Fasc. B. Nro. 39. 56 Kemény, 1915.71. 57 P 108 Rep. 34. Fasc. D. Nro. 120. 15. pont 58 Miskolczy György udvarbíró több levelét 1637 után „in arcé Regéc" datálja, tehát hosszabb ideig ő is ott lakhatott. 235