A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szentesi Edina: A Borsod-Miskolczi Múzeum és az ősemberkutatás kapcsolata 1914-ig

- A város és környéke kedvező földrajzi elhelyezkedésénél fogva (minthogy hegyvidék és alföld találkozásánál fekszik) minden korban alkalmas volt emberi megtelepedésre, amit az addig előkerült leletek is bizonyítottak. - A Bükk gazdag növény- és állatvilágát, kőzeteit érdemes lenne összegyűjteni. - A megye néprajzi vonatkozásban is országos jelentőségű adalékokkal szolgálhat (pl. a mezőkövesdi matyóság színpompás népviseleteivel, szokásaival stb.). - Össze kellene gyűjteni és bemutatni Miskolc és Borsod művészeinek alkotásait. - Az ország ezredéves ünnepségeire készülve a 19. század utolsó évtizedeiben országszerte céltudatosan gyűjtötték a megye és a szűkebb pátria történetének, életének, képzőművészetének emlékeit. - A régészeti leletek iránt már korábban is megnyilvánuló élénk érdeklődés az 1870-80-as években tovább fokozódott azáltal, hogy 1876-ban Budapesten rendezték a nemzetközi ősrégészeti kongresszust. Miskolc e tekintetben pedig a Bársony-házi szakócák által országos hírnévre tett szert; így az ez irányú kutatás folytatása is célszerű lenne. Az egyesület 1899. április 3-án tartott közgyűlésén kidolgozott új alapszabályok értelmében „az egyesület czélja: ápolni a magyar irodalmat, tudományt és művészetet egyrészt. Másrészt létesíteni egy nyilvános múzeumot és könyvtárt, fokozni és fejleszteni a műízlést és müpártolást, a közönség érdeklődését fölhívni a szépmüvészetek iránt és megvetni alapját egy létesítendő képtárnak." A célok megvalósítása érdekében:

16 - Ismeretterjesztő előadásokat kívántak tartani az egyesület rendes tagjai vagy vendégek által. - Estélyeket, hangversenyeket, műkedvelő előadásokat rendezni. - Nyilvános múzeumot és könyvtárat, idővel képtárat létesíteni. - Az egyesület működését feltüntető évkönyvet kiadni. - A magyar képzőművészetet támogatni, a képzőművészek munkáit megvásárolni. - Műkedvelő zenekart szervezni. - Vidéken is felolvasásokat tartani, esetleg estélyeket rendezni. Az egyesületi tagokat négyféle kategóriába sorolták:

17 1. tiszteletbeli - akit a közgyűlés vagy a nemzeti közművelődés munkájának érdemeiért annak megválaszt, 2. alapító - aki az egyesület alaptőkéjéhez legalább 50 koronával hozzájárult, 3. rendes (működő) - akit a bizottságok jelölése alapján a választmány titkos szavazással és általános szótöbbséggel megválaszt (számukat 100-ban maximálták) és 4. pártoló - aki a pártoló tagsági díjat, vagyis a családfőért évi 4 koronát és a bejelentett családtagokért évi l-l koronát fizet, továbbá pártoló tag lehet bármely község vagy testület. Az újjáalakult egyesületnek az első évben 51 alapító és 335 pártoló tagja volt.

18 A tagok a helyi közigazgatás vezetőiből és tisztviselőiből, az egyház képviselőiből, az értelmiségi középosztály tagjaiból, birtokosokból stb. kerültek ki, vagyis olyan tisztes polgárokból, akik bár nem voltak muzeológiai szakképzettségűek, magánúton, szakkönyvekből képezték magukat egyéb elfoglaltságaik mellett, és próbálták tudásukat a múzeum érdekében felhasználni. 15 A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület Alapszabályzata 1899. 3. 16 A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület Alapszabályzata 1899. 4. 17 A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület Alapszabályzata 1899. 5. 18 A Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület 1900. évi Évkönyve. 1902. 3-12. 20