A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szentesi Edina: A Borsod-Miskolczi Múzeum és az ősemberkutatás kapcsolata 1914-ig

Az egyesület ügyeit a közgyűlés és a választmány vezette és kezelte. Ez utóbbi 20 választmányi tagból, a bizottságok elnökeiből és a tisztviselőkből állott, úgymint két elnök, főjegyző, főtitkár, ügyész, két igazgató, főpénztárnok, pénztárnok, ellenőr. A tisztségviselőket 3 évre választották meg. Ebben az időben három bizottság létezett:

19 az irodalmi, a múzeumi és a zenei. A Borsod-Miskoiczi Múzeum működése és alapításának célja A múzeumot a múzeum bizottság vezette, és a múzeumi ügyek intézése is a feladatkörébe tartozott. A múzeum bizottság egy elnökből, egy könyvtárnokból, egy múzeumőrből és hat bizottsági tagból állt; továbbá Borsod vármegye és Miskolc város közönsége által küldhető 3-3 tagból.

20 Ügyrendje értelmében a múzeum bizottságnak a hozzá beosztott rendes tagokból kellett kialakítani a szakosztályokat, melyeknek tevékenységét a múzeum bizottság egy tagja irányította. Ugyanazon bizottsági tag több szakosztálynak is lehetett a vezetője csakúgy, mint ugyanazon rendes tag több szakosztálynak is lehetett tagja. A múzeum szakosztályai a következők voltak: történelmi és régészeti, földrajzi és ethnographiai, állattani, növénytani, ásványtani és geológiai, képzőművészeti, könyvtári. Az ügyrend ezen felül a szakosztályok beosztásának megváltoztatását és új szakosztályok létrehozását is lehetővé tette.

21 A közgyűlés 1900. január 4-én tartott ülésén választotta meg az egyes szakosztályok vezetőit, akiknek feladata volt a szakjukhoz tartozó tárgyak gyűjtését előmozdítani, így került a történelmi és régészeti szakosztály élére Gálffy Ignác, felsőkereskedelmi iskolaigazgató; a földrajzi és ethnographiai szakosztályhoz Hídvégi Benő; az állattani szakosztályhoz Gagyi Sámuel; a növénytani, továbbá az ásványtani és geológiai szakosztályhoz Budai József, református gimnáziumi tanár; a képzőművészeti szakosztályhoz Kiss Lajos, református gimnáziumi tanár; s a könyvtári szakosztályhoz Brósz Károly, felsőkereskedelmi iskolai tanár.

22 A múzeumőri állást 1900. április 5-től Molnár József látta el. Az intézmény, mely a Borsod-Miskoiczi Múzeum nevet viselte, a város Papszeren álló, már a 15. században is meglévő és azóta az évszázadok folyamán többször átépített „scola" (református gimnázium) épületének 3 helyiségét kapta meg. 19 A Borsod-Miskoiczi Közművelődési és Múzeum Egyesület Alapszabályzata 1899. 7. 20 A Borsod-Miskoiczi Közművelődési és Múzeum Egyesület Múzeum Bizottságának Ügyrendje. 1900-ban kinyomtatva az 1899. december 20-án tartott ülés alapján. 3. 21 A Borsod-Miskoiczi Közművelődési és Múzeum Egyesület Múzeum Bizottságának Ügyrendje 1899. december 20-án tartott bizottsági ülés alapján. 1900-ban kinyomtatva. 3-4. 22 Szendrei J., 1911. 612-613. A múzeum ötletét létrehívó Gálffynak és a szervező bizottság többi tagjának a Borsod-Miskoiczi Múzeum Egyesületen belül fontos pozíciók jutottak. Soltész Nagy Kálmán polgármester az Egyesület egyik elnöke, Petró József, ügyvéd pedig a múzeum-bizottság elnöke lett. Lichtenstein Józsefet beválasztották a felügyelő bizottságba, Lévay Józsefet pedig a választmányba. Gálffy Ignác, felsőkereskedelmi iskolaigazgató az ellenőri posztot kapta meg. 21