A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

1934. október 7-én Marjalaki Kiss Lajos miskolci történész készített néhány ceruzavázlatot a vár alaprajzáról és a falak szerkezetéről.

10 1935-re a vár alaprajza kellőképpen tisztázódott, ekkor Leszih Andor vezetésével júliusban precíz felmérést készítettek az álló falakról (7. kép).

11 Ekkor készültek azok a fotók is a várról, amelyek - egyetlen dokumentációként máig megőrződtek az egykori ásatásról (8. a-b. kép). A felmérés és a fényképek különösen értékesek, hiszen ezek alapján tudjuk rekonstruálni, azonosítani a mára már teljesen, vagy részben elpusztult falakat. Az ásatásról egyéb dokumentumok nem ismeretesek, valószínűleg mivel nem Leszih vezette a feltárásokat, ásatási napló sem készült. A legrészletesebb és egyetlen összefoglalást Leszih Andor a Numizmatikai Közlöny 194l-es számában adja, ahol a feltárt helyiségek rövid leírását követően inkább a pénzhamisító műhellyel és vo8/a. kép. Az 1935-ös ásatáson feltárt lépcsősor natkozásaival foglalkozott. Az ásatás leleteit tehát Szegő András bevitte a Borsod-Miskolci Múzeumba, ahol a Régészeti Raktárba kerültek, és évekig porosodtak. Az 1950-es években a múzeumokban heverő leletanyagok feldolgozására munkaközösség alakult, amelynek XVIII. számú csoportjaként szervezték meg a középkori munkaközösséget. A „régészeti ötéves terv" keretében rendelte el levélben Radnóti Aladár a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának alosztályvezetője 1952. nyarán, hogy Bálint Alajos szegedi múzeumigazgató vezetésével négytagú munkaközösség utazzon két hétre Miskolcra, „az ottani múzeum középkori anyagának feldolgozására. A kiküldés a Magyar Tudományos Akadémia Állandó Régészeti Bizottsága megbízásából történik, a célja pedig a „BorsodMiskolci múzeum középkori anyagáról leletkataszter készítése."

13 Mivel két hét nem volt elegendő, ezért november folyamán újabb két hetet dolgoznak itt, november 30-án fejezték be Miskolcon a munkát, amiről így számol be Bálint Alajos: „E munkálatok során kb. 300 tárgyat vettünk fel, amelyek legnagyobb része a muhi-i középkori ásatás anyagából, valamint a szuhogy-csorbakői leletanyagból való. ... A helyi munkálatok vezetését dr. Bálint Alajos munkaközösségi tag intézte, a munkaközösség tagjai Kaposvári Gyula múzeumvezető, Szabó György és Éri István segédmuzeológusok voltak. ... A mostani feldolgozó munkánk során négy példányban készítettük felvételeinket (leírókartonokat)."

14 Ennek egyik példányát és a tárgyakról készült fényképfelvételeket a Herman Ottó Múzeum őrzi. A célok közt szerepelt, hogy Leszih Andorral az ásatások helyszínein terepszemlét tartsanak, de Csorbakőre nem jutottak el. Továbbá felkérték 10 Herman Ottó Múzeum Régészeti Adattára, Szuhogy. 11 Herman Ottó Múzeum Történeti Adattára Ltsz. 53.4782.1. 12 Leszih A., 1941.49-54. 13 Kőhegyi M., 1984. 144. 14 Kőhegyi M., 1984. 144-145. 171