A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

8/b. kép. 1935-ben feltárt bejárat Marjalaki Kiss Lajost, hogy készítse el Muhi és Rudabánya mellett Szuhogy-Csorbakő helytörténetét is, de sajnos Marjalaki csak Muhiról írt dolgozatot. Bálint Alajosék miskolci munkájuk során tehát beleltározták a csorbakői leletanyagot, de ellentétben a muhi feldolgozással,

15 összefoglalást Csorbakőről nem készítettek. Ezt követően Csorbakőről 1971-ben rövid cikk jelent meg a Népszava január 26-i számában, amire a szuhogyiak fel is figyeltek. Egy Ríz János nevű nyugdíjas bányász kis levelet küldött a szerkesztőségbe, amelyben kíváncsiságtól hajtva kérte az újságot, hogy közölje a régészekkel, hogy készséggel nyújt nekik információkat a várról és egyéb környékbeli érdekességekről. Ezt a levelet a Népszava továbbította a Herman Ottó Múzeumnak, ahol ma is megtalálható.

16 A vár időközben folyamatosan pusztult, déli oldalában a helybeliek kis kőporfejtőt nyitottak, ami már a déli elővédmüveket is érintette. Északon a már 1935-ben is ábrázolt kőbánya az ottani falak nagy részét eltüntette, így ott csak az északra kiinduló falakból lehet következtetni valamilyen védmü létére. A várhegy műemléki védettség alatt állt, amelyet azonban a '80-as évek folyamán meg akartak szüntetni. Szerencsére ez nem sikerült. 1992-ben Nováki Gyula és Sándorfi György közölte terepbejárási jelentését a várról. Ugyanekkor vázlatos felmérést és metszetet is készítettek a várhegy falairól és sáncairól. Azonban mint ők maguk is írták: „A vár belső területe áttekinthetetlen, sűrű bozóttal fedett rommező, nagy szintkülönbségekkel, helyiség- és falmaradványokkal. Csupán a vár körvonalát tudtuk rögzíteni és két metszetet igyekeztünk aképpen felvenni, 15 Éri I.-Bálint A., 1959. 16 Herman Ottó Múzeum Régészeti Adattára, Szuhogy. 172