A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Simonyi Erika: Előzetes jelentés a felsőzsolca-várdombi ásatásról (1992–2001)
ták, de a közelében sem cölöplyukat, sem más építményre utaló jelet nem figyeltünk meg. Hasonló volt a 6. ház, amelyet szintén nem mélyítettek bele az altalajba, csak keményre lejárt padlója és az abba mélyülő karó- és cölöplyukak utalnak a méretére. Nem mélyült az altalajba az Edelény-Borsodon feltárt 10. századi házak padlója sem. Az ásató ezeknél is csak a keményre lejárt padlót tudta megfigyelni. 15 A házak fűtésére - a 3. félbehagyott házat leszámítva - minden esetben kőkemencét használtak, melyek elsősorban az Árpád-kor korai szakaszára jellemzőek. 16 Lelőhelyünkön építőanyaguk alapján két kőkemence-típust különíthetünk el. Folyami kavicsból rakott kemencéje volt az 1. és 4. háznak. Mészkőből építették az 5., 6., 7. ház kemencéjét. Az első Árpád-kori, mészkőből rakott kemencéket Visegrádon tárták fel. 17 Hasonló, agyagba rakott kőkemencés házakat említenek az ásatok edelény-borsodi földvárról, 18 Mezőkeresztes-Cethalomról, 19 és Esztergom-Szentgyörgymezőről. 20 Az 1. ház kemencéjét kissé a padlószint alá süllyesztették. Ez a megoldás nem túl gyakori a hazai anyagban, Fodor István hívta fel a figyelmet elsőként az ilyen típusú kemencékre. 21 Legutóbb Esztergom-Szentgyörgymező 2. házából 2 és Visegrád-Várkert kőkemencés házaiból 23 közölt hasonló jelenséget az ásató régész. A felsőzsolcai 2. házban csak rossz megtartású tapasztást és néhány átégett követ találtunk, mely alapján bizonytalan, hogy egy szétrombolt kemencével, vagy csak egy ideiglenes tűzhellyel állunk szemben. Lelőhelyünkön a kemencék általában az északkeleti, illetve az északnyugati sarokban álltak, köveiket sárga agyagba rakták, és a sütőfelületet patkó alakúra képezték ki. Bejáratra utaló nyomot négy estben (2., 5., 6., 7 ház) tudtunk megfigyelni, ezeket általában a kemencével szemközti, vagy átellenes sarokban helyezték el. Lesározott padlót szintén négy esetben, a 2., 5., 6. és 7. házban találtunk. A házakban feltárt cölöphelyek elrendezése igen változatos. Két esetben fordul elő, hogy egy-egy cölöplyuk helyezkedett el mind a négy oldal közepén (2. és 5. ház). Hasonló elrendezésűek a Sályon feltárt 3. ház cölöplyukai. Az ásató ezt megújított tetőszerkezetként értelmezi. 2 Egy esetben figyeltünk meg a két szemközti oldal mentén sorakozó, három-három cölöppel alátámasztott szelemenes tetőszerkezetet (1. ház). A 6. és a 7. házban két ágas fán nyugvó, szelemenes tetőszerkezetet rekonstruáltunk. A 3. és 4. házban cölöplyukakat egyáltalán nem találtunk. Cölöphely nélküli házgödröt legutóbb például Étéről közöltek. 25 Az ásatok a Sabján Tibor-féle rekonstrukciók 26 alapján úgy gondolják, hogy a szelementartó ágasok a ház gödrén kívül álltak, s azoknak régészeti nyoma nem maradt. Mindegyik zsolcai házban voltak kisebb karólyukak, de ezek nem mutatnak szabályos elrendezést. 15 WolfM., 2001. 128. 16 Takács M., 2001. 32. 17 KovalovszkiJ., 2001.85. 18 WolfM., 2001. 128. l9 SimonyiE., 2001b, 22. 20 Lázár S., 1998. 8. (14. kép) 21 Fodor István az ószentiváni házzal kapcsolatban említ több lemélyített aljú kemencét is (Fodor /., 1989. 21-45.; Fodor /., 1994. 421-432). A tiszasziget-ószentiváni ház szerkezetében és alaprajzában nem hasonlít a felsőzsolcai 4. és 6. házhoz. 22 Lázár S., 1998. (9. kép) 23 Kovalovszki J., 2001.85. 24 Mesterházy K., 1986.89. 25 Miklós Zy.-Vízi M., 2001. 272. 4. kép. 26 Sabján T., 1999. 133-139. 120
