A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Simonyi Erika: Előzetes jelentés a felsőzsolca-várdombi ásatásról (1992–2001)

A kora Árpád-kori település leletei A Felsőzsolca-Várdombon feltárt kora Árpád-kori házak leletei között az agyagból készült használati tárgyak dominálnak. A kerámialeletek 93%-a tartozott fazékhoz. Ép edény egyáltalán nem került elő. Archaikus formát mutatnak a gömbölyded testű, profilálatlan peremű, csillámos homokkal soványított, redukált égetésü, sűrű vonalés/vagy hullámvonalköteggel díszített darabok.

27 Ellentétben más korai településekkel edelény-borsodi földvár,

28 Esztergom-Szentgyörgymező

29 - a zsolcai anyagban csak egy-egy jellegzetesen 10. századi töredék került elő (14. kép 4-8.). Bordás nyakú edényhez tartozó töredéket csak a motte feltöltésében, másodlagos helyzetben figyeltünk meg. A települést a leletanyag alapján a 9-10. század fordulójától a 12. századig használhatták. A legkorábbi házakban még találtunk kézzel megformált, apró kaviccsal és zúzott mészkővel soványított edénytöredékeket (pl. 4. ház). A kézzel megformázott kerámia léte inkább a 9. század felé közelíti a zsolcai telepet. Kvassay Judit a honfoglalás kori sírok edénymellékletei kapcsán említi, hogy az általa vizsgált 381 edényből mindössze négy volt kézzel formázott.

30 Ezeknél felvetődhet, hogy csak a temetkezésre készültek, és a háztartásban soha nem használták. Herold Hajnalka az örménykúti leletanyag feldolgozásakor szintén arra az eredményre jutott, hogy amíg a 9. századra igencsak jellemző a kézzel megformált edények reprezentatív jelenléte a kerámiaanyagban, addig a 10. századra jószerivel teljesen eltűnnek.

31 Veszprém megye 10-11. századi kerámiái között szintén nem adatolható kézzel készített darab, az edények lassúkorongon készültek hurkatechnikával.

32 Nem találunk kézzel formázott töredékeket az edelényborsodi földvárból származó, 10-11. századi kerámialeltek között sem.

33 A felsőzsolcai kézzel formált edényekhez hasonló töredékeket ismerünk a Csincse határában feltárt, földfelszíni házakból álló faluként értelmezhető, 9. századi településről.

34 A leletanyag archaikusabbnak tűnik, mint a zsolcai, mivel a hullámvonalköteg és vonalköteg díszítésű, zúzott meszes adalékkal soványított, redukált égetésü töredékek mellett, itt találtak kézzel formált sütőharang darabokat és a perem belső oldalán díszített töredékeket is. Hasonló a helyzet a nagyúti 8-9. századi kerámialeletek esetében: kézzel formált (bogrács, sütőharang) és kézikorongon készített edények egyaránt szerepelnek ebben a leletegyüttesben.

35 A várdombi házak kerámiaanyagában a kézzel formált és utánkorongolt, valamint kézikorongon készített edények dominálnak. Ezeket általában csillámos homokkal soványították, finoman iszapolták. Mind a kézzel formázott, mind a korongon készült edényeken a leggyakoribb díszítési mód a bekarcolt vonal- és hullámvonalköteg, melyek gyakran együtt, ritkábban egymásra karcolva fordulnak elő. A felsőzsolcaihoz igen hasonló összetételű a Mezőkeresztes-Cethalmon feltárt kora Árpád-kori település leletanyaga. A kerámiaanyag sok töredékének soványítása, készítési technikája és díszítése inkább 9. századi hagyományokat mutat. A házak betöltésében azonban többségében 27 Simányi £., 2001a. 224. 12. kép 8. és 225. 14. kép. 28 WolfM., 1992b. 427. 29 Lázár S., 1998.75. 30 Kvassay /., 1982. 18. Ezúton is köszönöm Kvassay Juditnak, hogy használhattam doktori disszertációját. 31 Herold H., 1999. 82. Köszönöm Herold Hajnalkának, hogy tanulmányozhattam szakdolgozatát. 32 Takács M., 1996.334. 33 WolfM., 1992b, 427.; WolfM., 1996. 417^23. 34 FischlK., 1995.33^*6. 35 Váradi A., 2000. 132. 121