A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Simonyi Erika: Előzetes jelentés a felsőzsolca-várdombi ásatásról (1992–2001)

III. kemence ///. kemence (13. kép) A III. kemenceként jelölt objektumot közvetlenül a bolygatatlan altalajon találtuk. Az agyagba rakott mészkövekből épített, patkó alakú kemence boltozata ráomlott a tapasztására, így az nagymértékben megrongálódott. A 2-3 cm vastagságú tapasztás eredetileg 60x80 cm átmérőjű lehetett. Nem tartjuk valószínűnek, hogy szabadban álló kemence lett volna, hiszen nem mélyítették le, és tetőszerkezetre utaló nyomot sem találtunk mellette. A kemence szerkezete teljesen megegyezik a házakban (5., 6., 7. ház) találtakéval, így jogosan feltételezhetjük, hogy a 6. házhoz hasonlóan alig földbe mélyített vagy földfelszíni lakóház, esetleg boronaház kissé lesüllyesztett kemencéje lehetett. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy míg a házak kemencéi a padlószintre, 80-100 cm mélységben épültek, addig a III. kemence tapasztása a jelenlegi felszíntől mindössze 50 cm mélyen feküdt. Valószínűleg ezt a mélységet tekinthetjük a ház egykori padlószintjének is. Igen kevés kerámia, csillámos homokkal soványított, jellegtelen oldaltöredékek, kézzel formázott edények kisméretű töredékei és egy kézzel formázott, íves falindítású fenéktöredék került elő belőle, melyet a 9-10. századra keltezhetünk. W< bolygatatlan altalaj gSSsars Ws-í átégett tapasztás ÍJ kő 13. kép. A HL kemence A kora Árpád-kori település A Várdombon feltárt hét házból álló településen belül nem figyeltünk meg kötött telekhatárokat. A házak nem rendeződnek sorokba, hanem más kora középkori településekhez hasonlóan - Karos-Tobolyka,

12 Visegrád-Várkert,

13 Esztergom-Szentgyörgymező

14 - szórtan helyezkednek el. A köztük lévő távolságból következtethetünk arra, hogy mely házak nem állhattak egy időben. Az előkerült leletanyag is alátámasztja, hogy az egymás mellett fekvő, nagyméretű 1. ház és a legkisebb alapterületű 4. ház közül az utóbbi állt korábban, minden bizonnyal elpusztult, és gödre is feltöltődött az 1. ház építésekor. A házak átlagos alapterületűek voltak, a legkisebb 270x270 cm-es (4. ház), a legnagyobb (1. ház) pedig 426x410 cm oldalhosszúságú. Hat ház volt lekerekített sarkú, szabályos négyzet alaprajzú és félig földbe mélyített. Minden bizonnyal ház kőkemencéjeként értelmezzük a III. kemencét is. Körülötte a sárga agyagos altalajt keményre lejár12 WolfM., 1991. 586. 13

/Cova/ov.vz^y.,2001.83. 14 Lázár S., 1998. 5. kép. 119