A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Simonyi Erika: Előzetes jelentés a felsőzsolca-várdombi ásatásról (1992–2001)

7. ház melyből arra következtethetünk, hogy a ház leégett, s emiatt hagyták el egykori lakói. A bontás során talált hamu és paticsrögök lehetnek a ház falának maradványai, vagy származhatnak a leföldelt és átégett tetőszerkezetből, mely rázuhant a padlóra. Ez lehet az oka annak, hogy a padló több helyen szinte tapasztás keménységűre égett. A padló a ház jelentkezési szintjéhez képest 16 cm mélyen, déli részén pedig 21 cm mélyen jelentkezett. Két rétegben lesározták, mindkettőt keményre ledöngölték. A ház szelemenes tetőszerkezetű volt, melyre az északi és a déli oldal közepén talált cölöphelyek utalnak. A déli oldalon álló cölöp 25 cm átmérőjű gödre a ház jelentkezési szintjétől mérve 32 cm mély volt. Az északi oldal közepén lévő cölöphely 22 cm mély és 24 cm átmérőjű volt. Utóbbi mellett feltártunk még egy, a jelentkezési szinthez képest 70 cm mély és 20 cm átmérőjű cölöplyukat is. Ez, és a keleti oldal közepén talált sekélyebb (24 cm mély és 26 cm átmérőjű) cölöphely talán a bejárat tetőzetéhez tartozhatott. Valószínűnek tartjuk, hogy a kétrétegű padló, illetve a keleti és az északi oldalon megfigyelt cölöpmegújítás a ház hosszabb ideig tartó lakottságát jelzi. A kemence a délnyugati sarokban állt; kisebb-nagyobb mészkövekből rakott, négyzet alaprajzú boltozatát megbolygatták, kövei nagy részét elhordták. A boltozathoz használt köveket sárga agyagba rakták, mely a tűztér közelében vörösre átégett. A kemence északi oldalán két nagyobb kő feküdt, amelyek talán a szájnyílásból származnak. Ez eredetileg kelet felé nyílhatott, itt ugyanis a ház betöltése rendkívül hamus volt, és közvetlenül a kemence előtt a padló egy kerek foltban erősen átégett. Valószínűleg ide húzták ki a tüzelés közben keletkezett hamut. A köboltozat rászakadt a kissé téglalap alakú, 78x66 cm nagyságú sütőfelületre. A tapasztás igen jó megtartású, csengő keményre kiégett, 3 cm vastagságú volt. Alá a jobb hőtartó képesség eléréséhez egy réteg kavicsot terítettek, melyet a ház ledöngölt padlójára helyeztek el. A padló a kemence alatt erősen átégett. Az eljárásból arra következtetünk, hogy elsőként a ház gödrét készítették el, majd lesározták a padlót, s csak ezt követően kezdtek a kemence építésébe. A ház betöltéséből nagy mennyiségű kora Árpád-kori kerámia, egy faragott csonttű és egy 10. századi bronz fülesgomb került elő. A kerámiaanyag főként vonal- és hullám vonalkötegekkel díszített 10-11. századi jellegű töredékeket tartalmaz. 12. kép. 7. ház. 118