A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Simonyi Erika: Előzetes jelentés a felsőzsolca-várdombi ásatásról (1992–2001)
6. ház (11. kép) Letaposott, keményre lejárt padlójú ház, amelyet nem mélyítettek le a bolygatatlan altalajba. Mivel a padló a bolygatatlan altalaj jelentkezési szintjén került elő, széle - főként a keleti oldalon - bizonytalan. A padlót egy nagyjából téglalap alakú, 200x350 centiméteres, lesározott folt formájában sikerült megfognunk. Északnyugati széle jól kirajzolódott. Nyugati oldalán egy félköríves kiöblösödést találtunk, amely talán a bejárat helyét jelöli. Ezen a részen félkörívben lerakott köveket találtunk, amelyek között a padló lesározása megszakadt. A kemence környékén a padló 0,5-1 cm vastagságban átégett. Bontás közben apró, zöld kásagyöngyök kerültek elő, amelyek valószínűleg egy nyaklánc szétgurult szemei. A padlóban több cölöp és karó nyomát figyeltük meg. A ház kemencéjétől északnyugatra két cölöplyukat találtunk. A délebbre lévő kerek, 24 cm átmérőjű és 39 cm mély, a másik félkör alakú 20 cm átmérőjű és 6 cm mély volt. Ez utóbbiban kisebb köveket találtunk, mellyel kibélelték az ágasfa helyét, hogy az ne süllyedjen meg; a háznak ez a része ugyanis egy bronzkori agyagnyerő gödörre épült rá. A cölöplyukak betöltése erősen faszenes volt, belőlük kora Árpád-kori kerámiát és állatcsontot (csirke) gyűjtöttünk. Több karólyukat is kibontottunk, főként a kemence felé eső részen. Ezek 2-6 cm átmérőjűek és 2-10 cm mélyek voltak. Szabályos elrendezést nem sikerült bennük felfedezni. A ház északi oldalának közepén egy sekély - 15 cm mély - cölöplyukat találtunk, melynek északi oldalát állatjárat bolygatta meg. A cölöp gödrét kövekkel bélelték ki. A kemence a ház délkeleti sarkában állt. Az 5. házhoz hasonlóan ennek a boltozatát is nagyméretű, sárga agyagba rakott mészkövekből rakták, a kötőanyag néhol vörösre égett. A kemence szája nyugat felé nyílott, előtte megtaláltuk a kihúzott hamu maradványát, amely alatt a padló vastagon átégett. A boltozat kövei 210x160 cm átmérőjű foltban omlottak rá a csengő keményre égett, kissé négyzetes alakú - 38x78 cm átmérőjű, 5-6 cm vastagságban közvetlenül a bolygatatlan altalajra tapasztott - sütőfelületre. A boltozat eredeti falvastagsága 20-25 cm lehetett, kövei közül két őrlőkő töredék és egy ragadozó hal (talán csuka) állkapcsa látott napvilágot. Mind a kemence, mind a padló bontásakor császárkori és 10-11. századi kerámiát és zöld kásagyöngyöket találtunk. A kemence bontásából származó csuka állkapocs a helyi halászatra utaló fontos adalék. 7. ház (12. kép) Lekerekített sarkú, négyzet alaprajzú, félig földbe mélyített, 382x397 cm oldalhosszúságú lakóház gödre (14,9 m 2 ). A ház betöltése erősen hamus, égett-paticsos volt, 117
