A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Wolf Mária: Adatok 10. századi edényművességünkhöz A borsodi leletek tanúságai

A borsodi kerámialeletek tehát számos archaikus formát és díszítésmódot őriznek. Emellett igen erős szálak fűzik a szaltovói kultúra edényművességéhez is. Ennek egyik jellegzetes példája a településen lelt feltűnően nagy számú virágcserép alakú tál, illetve a hazai leletanyagban egyedülálló nagyméretű tárolóedény, a pithosz. De ide sorolhatjuk az edények egy részénél megfigyelhető, a teljes oldalfalat beborító, összefüggő, „szaltovói" típusú díszítést, virág alakú fenékbélyeget, vagy a szaltovói edényművesség egyik leggyakoribb darabjának, a fényezett felületű, besimított díszű edénynek a töredékét is.

60 A borsodi kerámialeletek igazán figyelmet érdemlő, különös ismertetőjegye azonban az, hogy a településen egyetlen cserépbográcsot vagy bográcstöredéket sem leltünk. A cserépbográcsokkal foglalkozó igen gazdag irodalom egyöntetűen úgy véli, ez az edényforma a honfoglaló magyarsággal jelent meg a Kárpát-medencében.

61 Éppen ezért igen feltűnő, hogy a borsodi, minden kétséget kizáróan 10. századi magyar falu leletei közül hiányzik. Nem a borsodi azonban az egyetlen olyan korai telepünk, amelynek edénykészletében a cserépbográcsot nem találjuk meg. Nem került elő bográcstöredék a rózsási település korai részletéből.

62 Sőt, a bográcsok hiányából egyenesen a teleprészlet korai voltára következtetett az ásató.

63 Nem leltek bográcsot a fonyód-bélatelepi ásatás során sem.

64 A veresegyházi, legóvatosabb közelítéssel is a 11. század elejére tehető házakból egy, meghatározatlan korú bográcstöredék látott napvilágot.

65 Mindössze egy, a 11-12. század fordulójára keltezhető bográcstöredék került elő az EsztergomSzentgyörgymezőn feltárt 10. századi falu egy gödrének betöltéséből.

66 Egyet sem találtak viszont az örménykúti település 10. századi részében.

67 Ez utóbbi két teleprészlet kerámiaanyaga más vonatkozásban is nagy hasonlóságot mutat a borsodival. Sok virágcserép alakú táltöredéket találtak Örménykúton,

68 valamint Esztergom-Szentgyörgymezőn,

69 ahol a borsodi falu másik, jellegzetes edénytípusa, a bordás nyakú edény

70 is nagy számban látott napvilágot.

71 A sírleletek alapján arra következtethetünk, hogy a borsodihoz, örménykútihoz, illetve az esztergom-szentgyörgymezőihez hasonló edények jellemezhették Halimba települését is.

72 Mindez azt jelenti, hogy körvonalazódik korai településeinknek egy olyan csoportja, amelynek edénykészletére a különböző méretű fazekak, virágcserép alakú tálak, bordás nyakú edények jellemzők, és amelynek leletei között nem találjuk meg a cserépbográcsokat.

73 E településeket edénykészletük összetétele, a kézzel formált 60 WolfM., 1992. 428. 61 Legutóbbi összefoglalása Takács M., 1997. 208. vonatkozó irodalommal. 62 Kovalovszki J., 1960. 53., Jankovich B. D., 1994. 410. 63 Kovalovszki J., 1960. 53. „Sem cserépbogrács darabot, sem pedig szélesközű, bekarcolt vízszintes vonalakkal díszített edénytöredéket nem találtunk. Mindez arra mutat, hogy a település már a X. században fennállott." 64 Horváth B., 1968. 138. 65 Mesterházy K.-Horváth L, 1983. 121. 66 Lázár S., 1998.76. 61 Herold H., 2002. 68 Herold H, 2002. 69 Lázár S., 1998.75. 70 WolfM., 1992. 423, 24. kép 4., WolfM., 1996c. 420. 4. kép. 71 Lázár S., 1998.75. 72 Nyúlánk típusú fazekak: Török Gy., 1962. XLVI. tábla; virágcserép alakú tálak: LXIX. tábla, LXVIII., LIV. tábla; bordás nyakú edény: LXIX. tábla. 73 Herold H, 2002., Lázár S., 1998, 74-76. 99