A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

MIZSER Lajos: Családnevek Cserépfaluban (1700-1974)

si: Baranya m., Sipekï. Hont, Nógrád m., Sitkei: Vas m., Sőreghi: Gömör m., Sullay < szlovák Šuľa, magyar Sülye: Nógrád m., Surányi: több helység neve több megyében, Szalánczi: Abaúj m., Szalóczi: Gömör m., Szalóki: több helység neve több megyében, a legvalószínűbb Heves m. (Egerszalók), Szántai: Abaúj m., Szecsei: Bars m., Szendi: Borsod m., Szendrei: Borsod m., Szent Györgyi: több helység (száznál is több) neve több megyében, Szentimrey: több helység neve több megyében, Szentpéteri: Borsod m., Szécsényi: Nógrád m., Szilvást a legvalószínűbb a Borsod megyei Szilvásvárad, melynek középkori neve Szilvás volt, Sziráki: Borsod m., Szoboszlai < Szoboszló: Hajdú kerület, Szolnoki: Abaúj m., Szombati: Gömör m., Szomodi < Szomódi: Komárom m., Szögedi: Borsod m., Szőledi: Abaúj m., Szőllősy: több helység neve több megyében, ám itt a nemesi előnév nagyszőllősi, így csak Ugocsa megye jöhet számításba, Tarczy < Tárca: Sáros m., Tari: Heves m., Tasi: Heves, Szabolcs m., Telekessy: Borsod m., Teleki: több helység neve több megyében, Thököly: Pest m., Tilaji: Borsod m., Tokaji: Borsod, Zemplén m., Tószögi: először Tószegi-nek, néhányszor Tótszeginek írták: Pest m., Thuri: Hont, Külső-Szolnok m., Tussay: Zemplén m., Ungvári: Ung m., Újvári: több helység neve több megyében, valószínűen Abaúj m., Vadászi: Abaúj m., Varsányi: több helység neve több megyében, Vattai: Borsod m., Vay < Vaja: Szabolcs m., Váczi: Pest m., Vályi: Gömör m., Vámosi: Borsod m., Váradi: Bihar, Szabolcs m., Várallyai: több helység neve több megyében, Verebélyi: Bars, Nógrád m., Vilmányi: Abaúj m., Vinnai: Ung m., Viszneki: Heves m., Vizinczei ~ Vizinczi < Viznice: Bereg m., Zaji < Zah: Nógrád m., Zabolai: Háromszék, Zarándy: Arad m., Zádori: Gömör m., Zákányi: Somogy m., Zelei: Nyitra m. 4. A helység valamely részén lakó (dolgozó) Bányai, Berki, Erdey (esetlegesen 'erdélyi' is lehet), Hegyi, Mezei, Szállási, Szél, Végső'faluvégi'. 5. Népnevek Ez a névtudomány egyik legvitatottabb (és legvitathatóbb) kategóriája. Maga a név csak arra utal első látásra, hogy a névviselő ehhez vagy ahhoz a néphez tartozott. A kérdés nem ilyen egyszerű. Lehetséges pl. az is, hogy köztük, a szomszédságukban élt, közülük választott feleséget, kereskedett velük, az ő vallásukat követte stb. Ezek ellenére bátran ki lehet jelenteni, hogy alapvetően ezek a nevek a származás helyére vonatkoznak - bár napjainkban egyre elhalványultán. Horváth, Kun, Magyar, Moldován 'moldvai', Olasz, Orosz: itt nem a nagyoroszokról van szó (akiket egyébként még a 19. századi köznyelvben is muszká-mk neveztek), hanem a ruszinokról, akik a Magyar Királyság területén éltek, Rácz 'szerb'. ///. Tisztségre, foglalkozásra utaló vezetéknevek 1. A tisztség megnevezése Ezek mindegyike metonimiával keletkezett. A Bíró névről még elképzelhető, hogv a névviselő bíró volt, de a Császár, a Püspök soha nem volt császár, sem püspök. A felsorolt névviselők valamilyen kapcsolatban álltak a tisztségviselővel (az ő birtokán dolgoztak, jobbágyuk volt stb.). Barát, Császár, Érsek, Kardinál (ebben a rövidített formában német is lehet), Király, Püspök, Vajda. 329