A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SÓS István: A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében

melyet könnyen boltnak is csinálhatnának. Azon új ház mellett vagyon egy nagy gerendás ház, kibe a hajdúk laknak, azon házon vagyon egy ajtó, ... azon házba egy sütő kemence, két lantornás ablak, a két ház között puszta pitvar. 13. —A kapu felett való Csonka bástyán vagyon egy öreg réztarack, melynek mind kereke, s mind ágya vasas, másik kis vastarack, annak is mind kerekes ágya vasas, a harmadik kis vastarack kereke és ágya vasatlan, vagyon egy hírt lövő mozsár ágyúcska, vas. Item vagyon szakállas Nro. huszonöt, seregbontó Nro. három. Azon Csonka bástya és felül említett két háznak fedelét, s épületi csatornáival együtt, olyan formában van, hogy de necesse két esztendők múlva építeni kell. A Csonka bástyából fogva, a felső vár kapujáig vagyon egy folyosó, a lövő lyukak mellett, mely fából azelőtt négy esztendővel építették. Ugyanazon folyosón vagyon egy strázsa hely és kazamata, mely szolgál az emelcsős kapura, a Csonka bástyán is hasonló van, de fából építetett. " Az 1685. évi iratban két, egymástól távol eső helyen írnak a „Csonka bástya"-ról, de az egyik helyen csak következtetni tudunk arra, hogy ott járt a leíró. „Kapu felett való Csonka bástyán réz tarack Nr.I. Vas tarack jó kerekestül, ágyastól Nr.2" (továbbiakban fegyverek) Az épületekről és berendezésükről szóló rész az inventárium végén: Második házban ellenében egy sütőkemence lasztornás ablakok Tizedes házában, éppen kapa felett, sütőkemence Nr.I... " A „Csonka bástya" - mint már említettem - nem tartozik a hagyományos értelemben vett bástyák közé, mivel ez a nyugati fal északi részének megerősítése lehetett csak, lőrésekkel, gyilokjáróval, esetleg a maitól magasabb falakkal. Bástya alatt itt tehát a kerítő falak által határolt, beépített várrészt kell értenünk. Nevét is talán emiatt kapta. Az összeírás idején valószínűleg már nem a korábbi évek kihasználtságával működő váron belül a bástya és környéke az egyik, még eredeti funkciójában használt területe lehetett a várnak. Az őrség lakhelye volt itt, akik feltételezhetően még szép számmal lakhattak itt. K. Végh Katalin az itt felsorolt építményekről azt feltételezi, hogy azok a „Csonka bástya"-Vi kívül, a szikla oldalának támaszkodva álltak.

1 Ez azonban ellentmondana a leíró által követett bejárási logikának, mivel az a várat „alulról felfelé" járja be. Felmerül a kérdés, hogy mi is tartozott valójában a „Csonka bástya''-hoz, hol ért az véget és hol kezdődött maga a várudvar. A bástya csak maga a nyugati fal megerősítése lehet, kiegészítve északi sarkának magasabb fekvésű terepével. Fontos megjegyezni, hogy védőfalának mai állapotából már csak nehezen lehet következtetni az eredeti nyílásokra, mivel téglás falrészeit valószínűleg a múlt századi átalakítás idején toldhatták az eredeti falrészekhez.

20 A fal előtt végig gyilokjáró húzódhatott, bár ma ebből csak az északi saroktól a nyugati fal megtöréséig, illetve a kapuépítménytől északra áll egy kis rész. Feltételezhető, hogy a földszinti ágyúlőrésekhez - a tér szűkössége miatt - külön ágyúpad nem szolgált, így csak a földszinten voltak nehézfegyverek. Az inventáriumok keletkezésekor 18 Lantornás ablak - hártyás ablak. EMSzT 7. köt. 809. 19 K. Végh Katalin azt írja, hogy „ezek az építmények valószínűleg a Csonka bástyán kívül a szikla oldalában állhattak..." K. Végh Katalin: i. m. 150. 20 A 19. században birtokos Péchy család a kor romantikus ízlésének megfelelően a várat a század második felében átépíttette, több eredeti falat elbontott, illetve feltöltődési rétegeket termeltek ki. Erről az építkezésről tanúskodik a vár falaiban ma is szép számmal látható Péchy bélyeges tégla. 98