A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

PUSZTAI Tamás: Kelemér-Mohosvár 2000. évi feltárásai

Míg az üledék pollentartalma döntően a lápok 20-1000 méteres környezetének vegetáció-összetételét reprezentálta, addig a kutatóknak nem állt rendelkezésére olyan régészeti adatbázis, mely a Mohosok közvetlen környezetére vonatkozóan kielégítő mennyiségű és minőségű információkkal szolgálhatott volna. Eredményeiket ezért csak egy nagyobb kiterjedésű - a Mohosokat középpontként tekintve 10-30 km sugarú terület régészeti kutatásának eredményeivel vethették össze. Szükségessé vált, hogy azok közül a tanújelek közül, melyeket az ember maga mögött hagy, a keleméri Mohosok környezetében a régészeti tanújeleket is megkeressük. Ez okból kezdte meg a 2000. évben a miskolci Herman Ottó Múzeum Kelemér-Mohosvár régészeti kutatását. A vár első részletesebb leírását Dobosy László készítette el 1975-ben.

7 Kutatástörténete és a rá vonatkozó történeti adatok legutolsó, összefoglaló, kritikai értékelése Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén 1999-ben megjelent, Gömör-Tornai vártörténeti munkájában található meg.

8 A vár leírását és a várra vonatkozó történeti adatokat az ő munkáik alapján közöljük. A hegy, ahol a Mohosvár található 45 méterrel magasodik a Kismohos nevű láp szintje fölé. A vár ovális alaprajzú. A várhegyet a vár belsejénél átlagosan 6 méterrel alacsonyabb szinten egy 14-20 méter széles, mély árok veszi körbe, melynek külső oldalán sánc húzódik. A sánc a DK-i oldalon már csak terasz formájában követhető, D-i oldala (a Kismohos irányában) nyitott és itt a sánc mindkét vége röviden lekanyarodik.

9 A vár árokkal körülvett belső területének átmérője 40x20 méter, ennek a belső területnek a nagysága 0,07 ha. A sáncok egy 75x50 méteres területet fognak körbe. A vár ÉNy-i oldalán, a sáncon kívül 18-20 méter széles, 120 méter hosszú egyenes terasz húzódik, külső szélét határozott perem jelzi, alatta a meredek hegyoldal folytatódik.

10 A vár belső területe a kutatás időszakában rendkívül bolygatott volt. A rabló- és bányagödrök miatt épületet már nem lehetett meghatározni, csupán a felszínre került mészhabarcstörmelék utalt kőépítményekre.

11 Dobosy László a vár területén 1966-ban végzett terepbejárásának ismertetése során viszont leírta, hogy a vár keleti részénél még egy boltíves helyiség maradványait találta.

12 Kelemér 1232-ben a Gut-Keled nemzetség birtoka volt, s az is maradt a 15. század közepéig. A nemzetség 1338. évi birtokosztozásakor Kelemér Dorog fia Lőrinc fia István mesteré lett. A vár e birtokosztozáskor nem szerepel, első említése a 14. századból az 1338-1387 közötti időből - való, amikor már csak mint várhelyet említik. 1397-ben Zsigmond király Dob-i Mihály fia Péternek adományként adja többek között Kelemér falut a romos Mohos várral. Egy 1430. évi oklevél szintén csak a vár helyéről szól. Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén lehetségesnek tartja azonban, hogy számolni kell a 15. század közepén a vár újbóli felhasználásával is, ugyanis a szuhafői református egyház újkori eredetű, de minden bizonnyal eredeti oklevelek alapján készített jegyzőkönyve szerint 1449-1450-ben Panith-i Wza Bereck gömöri alispán pert 6 Sümegi P., 1998.368. 7 Dobosy L, 1975.25-28. 8 Nováki Gy.-Sárközy S., 1999. 336-338. 9 Mivel ez a nyitott rész a domb legmeredekebb oldalán van, feltehetően nem bejárat lehetett, hanem az árokban felgyülemlett csapadékvíz elvezetését szolgálhatta (Nováki-Sárközy i. m. 336.). 10 E teraszt Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén is a vár külső részeként határozta meg, mint írták, esetleges erődítését, kerítését a peremen csak ásatással lehetne megállapítani {Nováki-Sárközy i. m. 338.). " A vár köveit a 19. század negyvenes éveiben Pogány Fridrik keleméri birtokos építtette be kúriájának falaiba. Diószegi Dezső, a későbbi birtokos pedig a 19-20. század fordulójának tájékán szállíttatta el a várrom maradék köveit kastély és istálló építéséhez {Nováki-Sárközy i. m. 339.). 12 Dobosy i. m. 27. 62