A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

PUSZTAI Tamás: Kelemér-Mohosvár 2000. évi feltárásai

folytatott le a kazai Kakas család és a Putnoki család között keletkezett hatalmaskodás! ügyben, mely szerint a Kakas család tagjai a huszitákkal együttműködve a keleméri erdőben felépített Mohosvárból háborgatták a vidéket.

13 Novákiék a vár történetének összefoglalása során feltételezik, hogy a várat a GutKeled nemzetség tagjai építhették. Mint írják, keletkezését tekintve megoszlanak a vélemények a tatárjárás előttre és utánra, de ez a kérdés csak ásatásokkal dönthető el.

14 A vár területének első, régészeti célú szintvonalas felmérése Sándorfi Györgytől származik 1992-ből.

15 A vár és a Mohosok tágabb környezetének újabb, részletesebb, mikroszintvonalas felmérését pedig az Aggteleki Nemzeti Park megrendelésére a Tocsolya Bt. készítette el a 2000. évben.

16 E két felmérés jelentette a miskolci Herman Ottó Múzeum 2000. évi keleméri régészeti feltárásainak geodéziai alapját. A régészeti kutatást megelőző mikroszintvonalas felmérés során a vár belső részén található rablógödrök miatt a belső felépítésre vonatkozóan a domborzati elemek rögzítésével nem lehetett újabb, egyértelműen értékelhető információkhoz jutni. A vár sáncain túl elhelyezkedő terasz nyugati és északi részén viszont olyan mikrodomborzati jelenségeket dokumentálhattunk, melyek esetlegesen a teraszon található külső építmények meglétére utalhatnak. A vár dombjának keleti tövében, a Kis- és Nagy-Mohos tavak közötti területen, a szintvonalas felmérés és a hozzá kapcsolódó régészeti terepbejárás során olyan mesterséges mélyedéseket találtunk, melyek az érintett területen emberi tevékenységre utalhatnak. A területről készített történeti légi fényképek közül hasznos információval szolgált egy 1952-ben készített, igen rossz minőségű fénykép, mely a Mohos vár központi területén egy szabályos, négyzetes építményt jelöl. Azt a kérdést, hogy a légi felvételen látható mintázat a vár falához, vagy egy épülethez köthető-e, csak a régészeti feltárás válaszolhatta meg. A 2000. évben régészeti feltárásokat - mivel a vár területe természetvédelmi oltalom alatt áll - csak a területet fedő sűrű erdő fái közötti keskeny sávokban, az igen sűrűn nőtt fákat kerülgetve folytathattunk. Négy területen végeztünk kutatásokat (1. kép). 1. A várbelső keleti szélénél a régészeti kutatás előtt egy hozzávetőleg E-D irányú árkot lehetett dokumentálni. Ezen a területen a felszíni nyomok alapján valószínűsítettük, hogy a föld alatt egy kiszedett fal árka húzódik. Az itteni kutatás elsődleges célja ez árok jelezte régészeti jelenségek meghatározása volt (2-7. kép).

17 2. Abból a célból, hogy meghatározzuk a sánc szerkezetét és építési periódusait, a vár nyugati oldalán a sáncot átvágtuk (8-9. kép). 3. Kutattuk a vár sáncain kívül eső területet, azzal a céllal, használták-e lakóhely céljaira valamilyen időszakban a sáncon kívül eső platót. 4. Vizsgáltuk a szintvonalas felmérés és a régészeti terepbejárások során a vár dombja alatt, attól északkeletre megtalált mélyedések funkcióját. 13 Nováki-Sárközy i- m. 339. 14 Nováki-Sárközy i. m. 339. 15 Ltsz. HOM-Rég.Ad. 2328-1993. 16 A geodéziai felmérések felhasználásának lehetőségéért ezúton is köszönetet mondunk mind a készítőknek, mind a felmérések megrendelőjének. 17 Az itt feltételezett kiszedett fal azon a területen volt, ahol a légi fénykép és a Dobosy-féle említés alapján egy kőfal húzódhatott. 63