A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

WOLF Mária: 10. századi kerámialeletek Borsodon

26. kép. Az. 5. edény, és benne talált ételmaradék Mint láttuk, a borsodi edények alapanyaga finomabb, illetőleg durvább homokos soványítású agyag, amely általánosan jellemző a korszak edényművességére.

22 A kerámiatárgyak között kézzel formált darabok nem kerültek elő, valamennyit kézi korongon készítették. Ez ugyancsak általánosnak tekinthető mind a sírok,

23 mind a hasonló korú települések kerámialeleteinek esetében.

24 Igen fejlett fazekastechnikára utal, hogy nemcsak méreteiben, hanem alapanyagában és kiégetésében is különböző edények találhatók a település házaiban. Különösen magas technikai színvonalat képvisel az 5. edény (13-14. kép), amelynek finom anyaga, gondos eldolgozása gyakorlott, jó kezű mesterre vall. Az edények tudatos összeválogatására mutat, hogy egy ház felszerelésében is többféle minőségű edény fordul elő. Felhasználás szerinti csoportosításra utal, hogy a különféle rendeltetésű fazekakon kívül a legtöbb ház készletében találhatunk egy-egy kisméretű, többnyire virágcserép alakú tálat, máshol palackot, tárolóedényt is.

25 Feltehető, hogy az edénykészlet összeválogatásában szerepet játszhatott a család nagysága is, hiszen mint említettük, az egyes házak felszerelése különböző méretű edényekből tevődött össze. Eddigi ismereteink szerint a 10. századi fazekak túlnyomó többsége zömök formájú volt, öblük mérete nagyobb magasságuknál, és szájuk szélessége gyakran meg is haladja azt.

26 Ezzel szemben a borsodi fazekak legalább felerészben nyúlánk alakúak, 22

KvassayJ., 1982. IS., Lázár S., 1998. 74.; Takács M., 1996b. 62. 23 Kvassay J., 1982. 18.; 44.; Szőke B. M., 1980. 185. 24 Lázár S., 1998. 74.; Herold H., 2002. 25 Lásd például WolfM., 1992. 423. 24. kép 1-3.; 425. 26. kép. 26 Mesterházy K., 1974. 215.; Kvassay J., 1982. 19, 38., 40.; Takács M., 1996a. 135. 55