A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

WOLF Mária: 10. századi kerámialeletek Borsodon

azaz magasságuk meghaladja öblük átmérőjét. Igazán széles szájú, zömök edényt keveset találhatunk közöttük. A nyúlánk formát, mint egy korábbi időszak jellegzetes fazéktípusát, a 10. században archaikusnak tekinthetjük.

27 Ugyancsak archaikus, 9. századi hagyományokat mutat a 6. fazék belső peremdísze (15. kép), amely bár nem példa nélküli, meglehetősen ritka 10. századi edényeinken.

28 Borsodon azonban nemcsak a 8. házban találtunk ilyen edényt. Az 5. ház belső peremdíszes fazeka anyagában, formájában, arányaiban és díszítésmódjában olyannyira hasonló, hogy joggal feltételezhetjük, a két edény ugyanazon fazekasmester keze alól került ki.

29 A perem belsejének díszítése előfordul a Borsodon lelt tálak között is.

30 Szintén nem túl gyakori ebben a korban a 9. század jellegzetes díszítésmódja, a bekarcolt hullámvonalköteg, amely a 3. és a 9. edényen látható. A hasonló motívum azonban meglehetősen sürün látható az itteni edényeken."' Nem ritkaság viszont a korabeli edényeken 3. és a 10. edény belső peremén található fedőhorony,

32 noha cserépfedőt mind ez ideig nem ismerünk a 10. századból. A borsodi kerámialeletek tehát számos archaikus formát és díszítésmódot őriznek. Emellett igen erős szálak fűzik a szaltovói kultúra edénymüvességéhez is. Ennek egyik jellegzetes példája a településen lelt feltűnően nagyszámú virágcserép alakú tál, illetve a hazai leletanyagban egyedül álló nagyméretű tárolóedény, a pithosz.

3

' A borsodihoz hasonlóan meglepően sok, túlnyomórészt virágcserép alakú tál került elő Esztergom-Szentgyörgymezőn,

34 valamint Örménykúton is.

35 Bár a 8. házban nem volt, a település jellegzetes edénytípusa a bordás nyakú edény, amelyből különböző méretű és formájú darabok kerültek elő.

36 A borsodi kerámialeletek igazán figyelmet érdemlő, különös ismertetőjegye azonban az, hogy a településen egyetlen cserépbográcsot vagy bográcstöredéket sem leltünk. A cserépbográcsokkal foglalkozó igen gazdag irodalom egyöntetűen úgy véli, ez az edényforma a honfoglaló magyarsággal jelent meg a Kárpát-medencében.

37 Éppen ezért igen feltűnő, hogy a borsodi, minden kétséget kizáróan 10. századi magyar falu leletei közül hiányzik. Nem a borsodi azonban az egyetlen olyan korai telepünk, amelynek edénykészletében a cserépbogrács nem szerepel. Mindössze egy, a 11-12. század fordulójára keltezhető bográcstöredék került elő az Esztergom-Szentgyörgymezőn feltárt falu jobbára 10. századi házainak betöltéséből.

38 Egyet sem találtak viszont az örménykúti település 10. századi részében.

39 A sírleletek alapján arra következtethetünk, hogy a borsodihoz, örménykútihoz, illetve az esztergom-szentgyörgymezőihez hasonló edények jellemezhették Halimba települését is.

40 Mindez azt jelenti, hogy körvonalazódik korai településeinknek egy olyan csoportja, amelynek edénykészletére a különböző méretű 27 KvassayJ., 1982. 37, 3SM0.; Takács M., 1996a. 135. 28 Mesterházy K.-Horváth L. 1983. 122.; KvassayJ., 1982. 31.; Lázár S., 1998.76. 29 Lásd például WolfM., 1996c. 421. 7. kép. 30 Lásd például WolfM., 1992. 419.; 423. 24. kép 2. 3

' Lásd például WolfM., 1992. 419. 423. 24. kép 4.; 405. 440. IV. tábla 3-4. 32 KvassayJ., 1982. 20.; Takács M., 1996. 335. 33 WolfM., 1992.428. 34 Lázár S., 1998.75. 35 Herold H, 2002. 36 Lásd például WolfM., 1992. 423. 24. kép 4.; WolfM., 1996c. 420. 4. kép. 37 Legutóbbi összefoglalása Takács M., 1997. 208. vonatkozó irodalommal. 38 Lázár S., 1998.76. 39 Herold H., 2002. 40 Nyúlánk típusú fazekak: Török Gy., 1962. XLVI. tábla; virágcserép alakú tálak: LXIX. tábla, LXVIII., LIV. tábla; bordás nyakú edény: LXIX. tábla. 56