A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

HIDEG Ágnes: A múzeum könyvtára

A MÚZEUM KÖNYVTÁRA HIDEG ÁGNES A Herman Ottó Múzeum 1957-től jelenteti meg évkönyveit. Jelenleg 40 évkönyv sorakozik könyvtárunk polcain. Az évkönyvek tematikája igen változatos, de egy biztos, a múzeumi könyvtárról még nem született egyetlen önálló írás sem. Most ezt a hiányt szeretném némiképp pótolni. Miskolc város első könyvtára a református iskola könyvtára volt, melyről már az iskola megalapítása (16. század) utáni időkből is maradtak fenn adatok. A könyvtár anyagát a labancok elpusztították, s újbóli létrehozásáról csak 1749-ben intézkedett az egyháztanács. Körülbelül ezzel egy időre esett a katolikus gimnázium könyvtárának is a megalapítása, ennek nagy része azonban 1908-ban egy tűzvész során megsemmisült. Az iskolai könyvtárak mellett akadtak még egyesületek, kaszinók, egyéb intézmények, melyek nagyobb könyvállománnyal rendelkeztek. Ilyen volt a Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára, a Jogakadémia könyvtára vagy a Szász-féle könyvkereskedés (47. irod. 86-88.). 1876-ban nyílt meg a város első nyilvános közkönyvtára, a Teöreök Sándor-féle könyvtár. Ez az ág. hitv. ev. egyház tulajdona volt, mely a megszűnt evangélikus algimnázium könyvtárával egyesítve az evangélikus egyház tanácstermében nyert elhelyezést. (Bővebben 1. Tóth Katalin: A miskolci evangélikus egyházközség könyvtárának története, 1817-1924. In: Szülőföldünk 2000. 27. sz. 47-64.) 1899-ben került sor Miskolcon a múzeum megalapítására. Alapítója a BorsodMiskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület volt, mely alapszabályzatában lefektette, hogy szükséges „létesíteni egy nyilvános muzeumot és könyvtárt" (1. irod. 3.). Az akkori elképzelések szerint a múzeumot és könyvtárat egy szervezet keretében kívánták megvalósítani. A múzeum a várostól megkapta a régi református főgimnázium épületét, mely az Avasi templom után Miskolc legrégibb épületemléke volt. Az épület még a 15. században épült, a 18. században nyugat felé kibővítették, emeletesre építették át, 1879ben keleti részéhez nagy, magas könyvtártermet toldottak (64. irod. 3.). A múzeum indulásának első időszaka jól nyomon követhető az Egyesület évkönyveiben és jelentéseiben (1900-1912). 1902 októberében a nagyarányú gyűjtés következményeként megnyílt a múzeum első kiállítása. Az ekkor készült ismertető katalógusban Brósz Károly könyvtárnok pontos kimutatást adott a könyvtár állapotáról, s fő feladatnak a szükséges tudományos könyvek beszerzését tartotta (6. irod. 102-103.). A múzeum kezdettől fogva állandó helyhiánnyal küszködött. A gyors gyarapodást követően a helyiségek kevésnek bizonyultak, s így a könyvtár anyaga sem kapott megfelelő elhelyezést. A helyszűke miatt a könyvtár rendezése is éveken át elmaradt, s ez a nyilvánosság részére való megnyitást is akadályozta. A helyhiány megoldásaként 1911-ben a könyvtárat ideiglenesen a felsőkereskedelmi iskola két helyiségébe költöztették, s végre Brósz Károly elvégezhette a gyűjtemény rendezését. Ekkor már a gyűjteményhez tartozott a Horváth Lajos-féle könyvtár is. Horváth Lajos országgyűlési képviselő ui. végrendeletében a múzeumra hagyta értékes könyv- és oklevélgyűjteményét. Ebben a hátrányos helyzetben 480